Budapestről szemlélve egyszerre szokványos és elképesztő, ami a floridai iskolai lövöldözés után az Egyesült Államokban történik. Szokványos, hiszen ugyanazokat a köröket futják, mint minden hasonló esetben. A közvélemény felháborodott, országszerte tüntetések zajlottak, a túlélő diákok Donald Trump amerikai elnököt támadó közösségi médiás megnyilvánulásaik miatt rövid időre a demokraták sztárjai lettek. Előkerültek az unalomig ismert mantrák a fegyvertartás szigorításáról és arról, hogy az amerikai elit nem tesz eleget a tömegmészárlások megakadályozásáért. Nyomást gyakoroltak Trumpra, aki végül előállt több ötlettel is, de egyik sem oldja meg a problémakört, sőt. Ezek közül a legelképesztőbb az volt, hogy az iskolai lövöldözések megelőzése érdekében tanárok kezébe adna fegyvert. Később pontosított: olyan tanárokra gondolt, akik korábban részesültek katonai kiképzésen, tehát képesek lőni, ha kell. Más kérdés, hogy 2016 májusában még éppen arról beszélt, hogy nem szabad fegyvert vinni az osztálytermekbe
– Hosszú évekig csak beszéltünk, de nem tettünk semmit. Most végre megoldjuk! A kongresszus ténylegesen cselekedni szándékozó hangulatban van – remélem! – írta magyar idő szerint csütörtök délután az amerikai elnök kedvenc kommunikációs csatornáján, a Twitteren.
Csakhogy hiú ábrándnak tűnik, hogy lehet változtatni.
A korábbi elnökök sem tettek lényegében semmit a fegyvertartás szignifikáns szigorítása érdekében. Ráadásul annyiban más most a helyzet, hogy ezúttal olyan elnök ül a Fehér Házban, aki a korábbiaknál jóval szorosabb viszonyt ápol a szabad fegyverviselést lehetővé tevő második alkotmánykiegészítés mellett sorozatosan kiálló Országos Lőfegyverszervezettel (National Rifle Association – NRA). A szervezet – amely több tucat kongresszusi képviselőt kvázi megvásárolt – 30 millió dollárral támogatta Trump kampányát; nem csoda, hogy az elnöki ciklus második hetében már járhatott a Fehér Házban Wayne LaPierre, az NRA vezetője. Csütörtök délután Trump – reformjavaslatainak ismertetése közepette – méltatta is az NRA-t, „remek embereknek és igazi amerikai hazafiknak” nevezve vezetőit.
A legrosszabb az egészben, hogy az amerikai társadalom ördögi körbe került.
A gyakoribbá váló lövöldözések miatt mind többen követelnek szigorítást. Az elnökök is egyre többször beszélnek erről, aminek következtében a fegyverkereskedelmi számok az egekbe szöknek, a fegyverlobbi legnagyobb örömére – nem csoda, hogy Trump elődjét, Barack Obamát „a legjobb fegyverkereskedőnek” is nevezték. Elnöksége első évében, 2008-ban a fegyvereladások számával nagyjából megegyező fegyverellenőrzésekből 13 milliót folytattak le, 2016-ban pedig már 27,5 milliót. A növekvő számú fegyver miatt nagyobb a valószínűsége annak is, hogy gyakrabbá válnak a sok áldozatot követelő lövöldözések. Innentől pedig kezdődik minden elölről. Érdekesség, hogy mivel fegyverbarát elnök került hatalomra, a fegyvereladási adatok romlottak 2017-ben, hiszen nincs már miért fegyverexpókra járni. Az összeesküvés-hívők elgondolkodhatnak azon is,
vajon nem éppen a fegyverlobbi nyomására kezdett szigorításról beszélni az amerikai elnök?
Különösen annak fényében érdemes ezen töprengeni, hogy a fegyveripar jelentős hajtóereje az amerikai gazdaságnak, amelynek talpra állításán serénykedik az elnök.
Megoldás lehetne a sokszor emlegetett ausztrál út – az automata és félautomata lőfegyverek egy csapásra történő betiltása és az eszközök állami felvásárlása –, ám az amerikai fegyverlobbi és a társadalom jókora szeletének ellenállása miatt csekély az esélye, hogy ezen az úton elindulnának. Hiába tűnik innen nézve teljes őrültségnek az amerikai fegyvermánia, ez a hozzánk képest mégiscsak fiatal ország kevés régi hagyományainak egyike, amelyet patriotizmusukból kifolyólag nehezen adnának fel. Így viszont marad az ördögi kör. És az iskolai lövöldözésekben elhunyt gyermekek családjának gyásza.
