Frissnek nem nevezhető információ, hogy nemcsak a francia, de az egész európai politika változóban van. Nem a migrációs hullám, hanem a korábbi gazdasági válság roppantotta meg az emberek bizalmát a hagyományos politikai ideológiák mentén szerveződő pártokban. Többségük – és ebben élen jártak az európai szocialisták – nemcsak megoldani volt képtelen a lakosság életszínvonalának radikális csökkenésével járó helyzetet, de a felelősséget elhárító retorikával, a megszorítások alkalmazásával a szolidaritás teljes hiányát üzente a szavazóknak. Akik – a politikusi körökben elterjedt vélekedés szerint – nem teljesen hülyék. Ebben a hangulatban érte az öreg kontinenst a menekültek végtelen áradata, majd az ezzel korántsem ok nélkül összefüggésbe hozott párizsi terrortámadások.
Az esély tehát most a zavarosban halászó, avagy a kendőzetlenül beszélő politikai erőknél van, kinek hogy tetszik. Hogy ők majd a megoldást jelentik-e a problémákra, meglehet, túl későn fog kiderülni.
