Ezek közül a Budapest–Belgrád vasútvonal modernizálása és a fővárost elkerülő V0 tehervonatgyűrű kialakítása már olyan nagyságrendű fejlesztések, amelyben a kínaiaknak is megéri részt venni. Mindezt kiegészíti a magyarországi kínai fejlesztéseket támogató Bank of China, amely nemrég nyitotta meg fiókját a Belvárosban. Fontos előrelépés a kelet-közép-európai turisztikai központ felállítása, valamint a két jegybank közötti, tízmilliárd jüan értékű devizacsere-ügylet.
A kínai befektetőkért versenyfutás zajlik a térségünkön belül is: legfőbb riválisunk Lengyelország és Románia. Ezért kulcsfontosságú a Budapest–Peking közvetlen légi járat újraindítása két évvel a Malév (magyar feljelentésre kiszabott!) uniós gigabírság miatti csődje után. Pekingnek ugyanis a selyemút építése és az ötszázmillió fős EU-s piacra nyíló kapu megnyitása szempontjából minden versenyképességi tényező együtt számít.
