Rajtunk halad majd keresztül az új „Selyemút”

A kereskedelem kontinensközi ütőere lehet a Budapest–Belgrád vasútvonal.

Kevesebb mint három óra alatt lehet majd eljutni Budapestről Belgrádba, ha kínai pénzből elkészül a modern, villamosított vasútvonal, amelyről Orbán Viktor miniszterelnök a Kelet-Közép-Európa–Kína csúcstalálkozón állapodott meg a szerb és a kínai kormányfővel. A gyorsvasútvonal fellendíti majd a két ország közötti turizmust, valódi hozadéka azonban ennél sokkal több: rajtunk halad majd keresztül a Selyemút, hazánk lehet a fő ütőér Európának mind a Kínával, mind a Törökországgal és a balkáni államokkal folytatott kereskedelemben.

Az elmúlt években megkezdődött egyfajta közeledés a két ország között – szimbolikus lépések történtek mindkét fél részéről a háborúban egymásnak okozott sebek feldolgozására, utóbb pedig magyar kulturális intézet nyílik Belgrádban – a vasútvonal valódi hozadéka nem a turizmusban rejlik. A trianoni békediktátum előtt itt kétvágányú vasúti pálya volt, csak az egyiket utána felszedették velünk – mondta el portálunknak Bíró Koppány Ajtony. A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok főtitkára hozzátette: ez a vonal szenvedte meg a legjobban, hogy az utóbbi 20-30 évben az állam nem áldozott a vasút karbantartására, fejlesztésére. Ha viszont elkészül, 160 km/óra sebességgel robognak majd a személyvonatok, és 100-120 km/órával folyhat majd a teherfuvarozás

Belgrád gazdasági súlya nő

Korábban a Hír Televízió Magyarország élőben című műsorában azt is megemlítette, hogy nem is a vonatok sebessége, hanem a megbízhatóság a legfontosabb, az, hogy három óra alatt az áru biztonságosan megteheti az utat Belgrádból Budapestre. Kifejtette: Szerbiának és Magyarországnak közvetlen haszna is van az együttműködésből. A Balkán és Törökország felől az unióba áramló áruforgalom az utóbbi években megsokszorozódott, a Belgrád–Budapest vonalon sokkal rövidebb az út Európa belseje felé, mint kerülőúton Románia és Szlovákia irányából, vagy Szlovénia és Horvátország felől megközelítve Ausztriát.

A szakember elmondta: bár eddig a vonalak leromlott állapota visszatartotta a nagyobb szállítmányozókat,  megfelelő üzembiztonság és nagyobb átbocsátóképesség mellett a forgalom visszakerülne a vasútra, ami 8-12 százalékkal olcsóbb, mint a közúti szállítás, és összehasonlíthatatlanul gyorsabb, mint a tengeri.

Ami viszont nagyon fontos – mondta el Bíró –, hogy ne elszigetelt fejlesztések történjenek, hanem egészében, integráltan történjen meg a vasútvonalak felújítása. A vasútfejlesztés sosem rövid távú célokat szolgál – húzta alá a szakértő –, hanem száz évre előre kell tudni gondolkodni, mert ez meghatározza az ország stratégiai jövőképét. Szerencsére a kormány kiemelt figyelmet fordít erre, és létrehozta a Nemzeti Közlekedési Stratégiát, amelyben a vasút is kiemelt szerepet kap.

Ezért stratégiailag kiemelten fontos, hogy elkészüljön a V0-s és a kelebiai vonal felújítása. A V0-s jelentősége lenne döntő, mert levenné a növekvő vasúti áruforgalom terhét az amúgy is túlterhelt fővárosról. Rengeteget késnek most a vonatok, és teljesen kiszámíthatatlan a szállítás – mondta el Bíró –, szélsőséges esetben akár négy napig is eltarthat, mire egyik határtól a másikig megérkezik az áru, és a késés nagy részét Ferencvárosban és Kelenföldön szedik össze a vonatok; De ha megtörténik a tervek szerinti összehangolt fejlesztés, akkor ez nem lehet több 6-12 óránál.

Ha integrált fejlesztés megtörténik, reális cél, hogy rajtunk menjen keresztül az új „Selyemút" – fejtette ki a szakértő. Ez annál is fontosabb, mert ha mi nem lépjük meg a megfelelő fejlesztéseket, akkor a regionális vetélytársaink teszik meg.

Erősen építkezik a konkurencia is – figyelmeztetett Bíró –, a szlovén–szerb–horvát vonalon is komoly fejlesztések zajlanak, és éppen nemrég dőlt el, hogy Szlovákián keresztül a transzszibériai vasútvonal folytatásaként özönlik majd az orosz áru az EU-ba. Ha ezek az elszigetelt fejlesztések összeérnek, könnyen kimaradhatunk, ezért is kiemelten fontos, hogy a balkáni, török és kínai szállítmányozás Magyarországon fusson keresztül.

Ugyanakkor ez olyan hatalmas beruházásokat követel meg Bíró szerint, amit saját erőből az ország nem képes ilyen rövid idő alatt előteremteni. Az elmúlt évtizedben jelentősen leromlott a vasút állapota, ennek egyharmadára sem lenne elég az unió által propagált Transzeurópai Vasúthálózatra szánt mintegy 1000 milliárdos uniós forrás, ezért szükséges bevonni a kínai befektetőket is. Ha megépül a gyors, villamosított vasútvonal-hálózatunk, az hatalmas stratégiai fegyvertény lesz – mondta el még a szakértő.