Li felvetette, a felek aktívan vitassák meg a nukleáris energetikai együttműködés lehetőségét is, esetlegesen egy harmadik fél bevonásával, továbbá azt hangoztatta, hogy Peking a régiók közötti kereskedelmi kapcsolatok elősegítésében is számít Budapestre.
A kínai kormányfő úgy vélte, a feleknek bővíteniük kell együttműködésüket pénzügyi és befektetési területen, s jelezte, Kína kész folytatni az együttműködést az infrastrukturális beruházások és a mezőgazdaság területén is.
Konkrétan is javasolta a technológiai együttműködés fokozását, közös kutatóhelyek, laboratóriumok létrehozását, az eredmények megosztását. A kormányfő az agrártermékek feldolgozása és kereskedelme terén is lát kölcsönös lehetőségeket.
Li sürgette a kétoldalú devizacsere-megállapodás végrehajtását is, utalva a tavaly szeptemberben a Magyar Nemzeti Bank és a kínai jegybank között megkötött egyezségre. Ez azt szolgálja, hogy a magyarországi kínai vállalatok és a magyar beszállítók az euró vagy a dollár közvetítése nélkül tudjanak üzletet kötni.
A kínai kormányfő ígéretet tett arra, hogy segíti magyar vállalatok kínai befektetéseit, de egyben kifejezte abbéli reményét, hogy Budapest előmozdítja a kínai vállatok Magyarországra jutását, így például a vízumok és a munkavállalási engedélyek kiadásában, az adópolitika és társadalombiztosítás révén.
Li számít arra, hogy mindkét fél támogatja a másik kulturális intézetét, Magyarország továbbra is segíti a kétnyelvű iskolákat, a Konfucius intézeteket, s kölcsönösen bővítik a fiatalokat érintő cserekapcsolatokat.
A kínai miniszterelnök Magyarországot az Európai Unió fontos tagországának nevezte, amely kezdeményezője, támogatója és résztvevője a Kína és a kelet-közép-európai (KKE) országok közötti együttműködésnek.
Orbán a Hszinhua jelentése szerint a tárgyaláson ígéretet tett arra, hogy a Kína és Európa közötti együttműködésben Magyarország pozitív szerepet fog játszani, s jelezte, országa kész a már előkészítés alatt álló nagy projektek végrehajtására, így a Budapest–Belgrád-vasútvonal korszerűsítésére.
„Aki a magyarokkal köt üzletet, az az Európai Unió növekedési motorjával kerül kapcsolatba” – mondta Orbán Közép-Európára utalva a mintegy 250-300 üzletember – köztük több mint száz magyar vállalat képviselője – előtt szerdán a Kínai Nemzetközi Kereskedelemfejlesztési Tanács pekingi székházában tartott kínai–magyar üzleti fórumon. Pekingbe „azzal a céllal érkeztünk ( ), hogy megerősítsük és tovább mélyítsük a kínai–magyar kapcsolatokat” – tette hozzá.
A találkozó során a két kormányfő jelenlétében több kétoldalú megállapodást is aláírt a kínai és a magyar fél, többek között a két ország tudományos intézményei, turisztikai legfelső hivatalai révén.
