A tárcavezető azt követően nyilatkozott újságíróknak, hogy megbeszéléseket folytatott a kínai Nemzeti Fejlesztési és Reform Bizottság képviselőivel a szerb és a magyar fővárost összekötő vasútvonal kínai közreműködéssel történő felújításáról. Elmondta, hogy Szerbia abból az összesen 10 milliárd dolláros (2170 milliárd forintos) összegből pénzeli majd a projektet, amelyet Kína adott tizenhat közép- és kelet-európai ország befektetéseire. Kína a tavalyi Kelet-Közép-Európa (KKE)–Kína csúcstalálkozón, Varsóban ajánlotta fel, hogy létrehoz egy alapot a térség infrastrukturális fejlesztésére.
Aleksandar Antic kiemelte, hogy az előzetes becslések szerint a 374 kilométeres vasúti pálya szerbiai szakaszának kiépítésére körülbelül 880 millió euróra (261 milliárd forintra) lesz szükség, míg a magyarországi szakaszon majdnem kétszer ennyire a sínek rossz állapota miatt.
Korábban elhangzott, hogy a projekt keretében a vasútvonalat kétvágányúvá teszik, villamosítják és alkalmassá teszik a magas sebességű közlekedésre.
A politikus azt is bejelentette, hogy várhatóan januárban ül össze a magyar, a szerb és a kínai munkacsoport, hogy a projekt konkrét megvalósítási terveiről tárgyaljon. Azt egyelőre nem tudni, hogy a találkozót Belgrádban vagy Budapesten tartják-e. A szerb félnek az az érdeke – fogalmazott Antic –, hogy az óránként 200 kilométeres sebességre tervezett vasútvonal a személy- és teherforgalom számára is nyitott legyen.
Ismert, a MÁV és a Szerbiai Vasutak vezérigazgatója idén májusban írt alá szándéknyilatkozatot arról, hogy kétvágányú, végig villamosított, óránként 160 kilométeres maximális sebességet lehetővé tevő vasúti pályát építenek ki a két főváros között. A vonatok menetideje így a jelenlegi hét-nyolcról három óra alá csökkenne.
A Budapest–Belgrád-vasútvonal korszerűsítése érdekében Kína, Magyarország és Szerbia között kezdődő együttműködésről idén november 25-én állapodott meg Orbán Viktor miniszterelnök Li Ko-csiang kínai és Ivica Dacic szerb kormányfővel a Bukarestben megrendezett KKE–Kína csúcstalálkozón.
A trianoni békediktátum előtt itt kétvágányú vasúti pálya volt, csak az egyiket utána felszedették velünk – ezt már Bíró Koppány Ajtony mondta el az MNO-nak. A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok főtitkára hozzátette: ez a vonal szenvedte meg a legjobban, hogy az utóbbi húsz-harminc évben az állam nem áldozott a vasút karbantartására, fejlesztésére.
A szerb gazdaságról szólva leszögezte,hogy az már kilábalóban van a válságból: 2013 elején megindult a gazdasági növekedés, és megugrott az ipari termelés is. Az ország gazdasági súlyát a területén várhatóan 2016-ra kiépülő Déli Áramlat gázvezetéke és a 2020-ra várt uniós csatlakozása is növeli. Ha a vasútvonal felújítására rendelkezésre állnak a források, Bíró Koppány Ajtony szerint öt év alatt kiépíthető a gyorsvasútvonal, így a szakértő szerint „részesülhetünk mindabban a fejlődésben”, ami a térség felől jön.
