Li Ko-csiang: A kínai–magyar kapcsolatok nagyon szorosak

A kínai újévben Orbán Viktor az első külföldi kormányfő az ázsiai országban.

A kínai Országos Népi Gyűlés, azaz a törvényhozás épületében tartott plenáris tárgyaláson magyar részről részt vett több kormánytag, így Martonyi János külügy-, Varga Mihály nemzetgazdasági és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

A tárgyalás első, sajtónyilvános perceiben a kínai miniszterelnök úgy fogalmazott, „régi barátok vagyunk”, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy a kínai újévben Orbán Viktor az első külföldi kormányfő az ázsiai országban. Ez is bizonyítja, hogy a kínai–magyar kapcsolatok nagyon szorosak – értékelte.

Emlékeztetett egyúttal, hogy az idei év a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 65. évfordulója.
Li Ko-csiang hangsúlyozta, bízik abban, hogy a mostani látogatásnak köszönhetően erősödnek a kínai-magyar kapcsolatok.

Orbán Viktor köszöntőjében kifejezte Magyarország nagyrabecsülését Kína elmúlt években elért eredményeinek, kiváltságnak nevezve, hogy a most véget ért ünnepi időszakot követően fogadják a magyar delegációt Pekingben.
Felidézte, hogy Li Ko-csiang – még miniszterelnök-helyettesként – már járt Budapesten, majd azt is felelevenítette, hogy tavaly Bukarestben Kína és a kelet-közép-európai országok csúcstalálkozóján is tárgyaltak, ahol a kínai kormányfő felvázolta országa Közép-Európára vonatkozó politikáját.

Pekingbe „azzal a céllal érkeztünk (...), hogy megerősítsük és tovább mélyítsük a kínai–magyar kapcsolatokat” – zárta üdvözlő szavait Orbán Viktor.

A mintegy egyórás megbeszélés után a két kormányfő jelenlétében több kétoldalú megállapodást is aláírt a kínai és a magyar fél. Pálinkás József, az MTA elnöke a Kínai Tudományos Akadémia és a Kínai Társadalomtudományi Akadémia vezetőivel írt alá egyezményt, Horváth Viktória, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) turizmusért felelős helyettes államtitkára pedig a Kínai Állami Turisztikai Hivatal és az NGM közötti turisztikai szervezet létrehozásáról szóló együttműködési memorandumot szignált.

Balog Zoltán a kínai hagyományos orvoslással kapcsolatos együttműködési szándéknyilatkozatot, Spaller Endre, a Nemzeti Innovációs Hivatal elnöke a szakértőcseréről szóló kiegészítő együttműködési memorandumot látott el kézjegyével, Darabos Tamás, az Eximbank vezérigazgató-helyettese pedig az exportbiztosításról kötött megállapodást. A megbeszélés és az aláírási ceremónia után Li Ko-csiang díszvacsorát adott Orbán Viktor tiszteletére.

Pekingben a magyar delegáció látogatásának tiszteletére sok forgalmas köztérre kitűzték a kínai mellé a magyar zászlót, így például a város központjában lévő híres Tienanmen téren is egymás mellet lobognak, és a küldöttség mozgásának idejére – számtalan rendőr segítségével – több forgalmas utat is lezártak az akadálytalan haladás érdekében.

„Aki a magyarokkal köt üzletet, az az Európai Unió növekedési motorjával kerül kapcsolatba” – mondta Orbán Viktor Közép-Európára utalva a mintegy 250-300 üzletember – köztük több mint száz magyar vállalat képviselője – előtt szerdán a Kínai Nemzetközi Kereskedelemfejlesztési Tanács pekingi székházában tartott kínai–magyar üzleti fórumon.

A kormányfő kínai útján rámutatott arra is, hogy itt a lehetőség, hogy Kína, ha akar, részt vegyen Közép-Európa infrastruktúrájának fejlesztésében – hangsúlyozta, s felhívta a figyelmet ezzel kapcsolatban a Budapest–Belgrád közötti vasútvonal kínai közreműködéssel folytatott modernizálására. „Gyakorlatilag egy kínaiak által épített TGV-ről beszélünk” – fogalmazott, emlékeztetve arra is, hogy a pireuszi kikötőt már kínaiak üzemeltetik, akiknek az áruszállítás lebonyolítása érdekében fontos ennek a vasútvonalnak a korszerűsítése. Már e hónap végén elkezdődhetnek a felújításának előkészületei. Elsősorban ezzel az eredménnyel zárult ugyanis a magyar és kínai gazdasági vegyes bizottság keddi ülése – írta a szerdai Magyar Nemzet.

Mint azt korábban megírtuk, az integrált vasútfejlesztésnek köszönhetően Budapesten futhat keresztül mind a Balkán, mind Törökország, mind a Távol-Kelet felől Európába özönlő áruk tömege. Így hazánk lehet a fő ütőere Európának a Kínával, a Törökországgal és a balkáni államokkal folytatott kereskedelemben.