Arra sincs logikus magyarázat, hogy a kormánytöbbség miért döntött külön kártalanítási alap – a Quaestor-károsultak Kárrendezési Alapja – létrehozása mellett a brókercég befektetőinek kifizetésére. Az alap a fiktív kötvények tulajdonosait hatmillió forintig kártalanító Befektetővédelmi Alap (Beva) kifizetésein túl minden károsultnak fizetne harmincmillió forintig. Hasonló lépésre egyetlen más brókerbotrányt követően sem került sor. Azért is különösen érthetetlen a Rogán Antal által még Fidesz-frakcióvezetőként benyújtott törvényjavaslat elfogadása, mert a brókercég kötvényei egyszerű vállalati értékpapírok, amelyek megvásárlásának kockázata szakértők szerint egyértelműen a befektetőket terheli, azaz kártalanítás nem járna utána, ahogy egyetlen más hasonló ügyben sem jár.
A játszmának ugyanakkor még nincs vége, hiszen miután a kártalanítás teljes összegét a bankok nyakába varrták – a kifizetések ugyanis a pénzintézetek befizetéseiből fenntartott Beván keresztül történnek –, néhány bank alaptörvénybe ütközőnek vélte a törvényt, s ezért az Alkotmánybíróságon támadták meg. Ítélet ugyan egyelőre nem született, de könnyen előfordulhat, hogy helyt adnak az indítványnak, s újra kell gondolni az egész kártalanítási folyamatot. Az pedig komoly presztízsveszteséget jelentene a kormányoldalnak, feltéve, hogy el nem sodorja a hírt a menekültek újabb áradata.
