Esnek a nyugat-európai és a régiós tőzsdék, miközben az Oroszország ellen bevetett olajár már ötéves mélypontra süllyedt. A minket is érintő lejtmenet oka, hogy egész Európa gazdasági szakadékokkal van körülvéve, amelyek közül eddig egyet sem sikerült áthidalni. Pénzügyi szempontból nehéz év előtt állunk, amelyet tőlünk (és az EU-tól is) független tényezők alakítanak. A bajok forrásának listája túl hosszú, a belőlük fakadó kockázatok pedig nem sok jót ígérnek.
Tegnap például ismét felmerült Görögország kilépése az euróövezetből, mert a január végén tartandó előre hozott választásokon a radikális Sziriza párt az esélyes, amely az euró elhagyása, illetve az EU/IMF-hitelszerződés felmondása mellett kardoskodik. Hogy ezután mit tennének, senki nem tudja, valószínűleg ők sem, de választási szlogenként remekül beválhat. A németek azonnal üzentek: nem probléma, ha Athén távozik, nekik egy gonddal kevesebb. Sőt, ha úgy vesszük, az euróövezeti összlétszám nem is változna, január elsején ugyanis egy új, a görögöknél kevésbé zűrös taggal (Litvánia) bővült az euróval fizetők klubja.
A görög politikai bizonytalanság azonban nem tesz jót az egész valutaövezetnek, amely maga is ezer gonddal küszködik. A tavalyi gazdasági növekedés mikroszkóppal is alig látható, nem úgy, mint a magas a munkanélküliség, és eközben a megcsappant kereslet miatt ma már nem az inflációtól, hanem a deflációtól kell tartani. Az Európai Központi Bank hiába vitte nulla százalék közelébe az alapkamatot, nem segített, mint ahogy az erősen megkésve bevezetendő élénkítőcsomagjától sem várható áttörés.
A kockázatok sorában következik Törökország, amelynek bankjai óriási devizaadóssággal rendelkeznek, aminek a 60 százaléka az idén lejár. Észak felé haladva a következő gócpont Ukrajna, amely az államcsőd szélén egyensúlyoz jó ideje. A világ harmadik legkockázatosabb országaként (Argentína és Venezuela után bronzérmesként) újabb hiteleket kér az uniótól és a valutaalaptól. Ám mindenki csak csepegteti a pénzeket, mert az ország jelenleg egy lyukas hordóhoz hasonlítható: tavaly csaknem tíz százalékkal esett a gazdaság teljesítménye, adósságból adósságba keveredik, területének egy részén pedig háború dúl.
