A fővárosban egy használt téglalakás négyzetméteréért átlagosan 693 ezer, vidéken 343 ezer forintot fizettek a fiatalok. A családtámogatási rendszer előnyeivel élve a generáció jelentős hányada választotta a családalapítás helyszínének az agglomerációt.
Azonnal költözhető, jó állapotú ingatlanokat keresnek a fiatalok
Harminc éves életkorig az átlagár alatti, jobbára közepes állapotú lakások a legkelendőbbek az Otthon Centrum (OC) adatbázisa szerint – írja a vg.hu.

Milyen minőségű ingatlantípusokat, hol és milyen áron keresnek leginkább a 18 és 30 év közötti fiatalok a fővárosban és országszerte? Ezekre a kérdésekre keresték a választ az Otthon Centrum elemzői, akik szerint a fiatalok élethelyzetükből adódóan jellemzően az olcsóbb lakástípusokat favorizálják, annak ellenére is, hogy a nagyvárosokban élő, jól képzett huszonévesek közül sokan már pályájuk korai szakaszában jól keresnek.
Bár a fiatalok 39,2 százaléka családi házat vett az Otthon Centrum közvetítésével, ez az arány 2 százalékkal alatta van az idősebb korosztály esetében tapasztalt adatoknak.
A különbség leginkább az agglomerációban jelentkezik. A városkörnyéki településeken a fiatalok arányaiban már 5 százalékkal nagyobb vásárlási kedvet mutattak a családi házak iránt. Ugyanakkor ez a korosztály a fővárosban, illetve a nagyvárosokban az átlagnál kevesebb családi házat vásárolt, derült ki az Otthon Centrum elemzéséből. A családi ház kontra téglalakás viszonylatban pont fordított a helyzet. Az OC hálózatában a téglalakást vásárló fiatalok aránya 31,8 százalék volt, ami 1 százalékkal felülmúlta az idősebb korosztály értékét.
A fiatalok a nagyobb városokban és Budapest pesti részén arányaiban 5 százalékkal aktívabbak voltak a többi lakásvásárlónál. Téglalakás vásárlóként arányuk Budapest pesti részére (44,5 százalék) és a megyei jogú városokra koncentrálódott (31 százalék).
A panellakások terén szintúgy aktívabbak voltak a fiatal vásárlók, akik közül minden negyedik vevő döntött a panellakás mellett: érdeklődésük színterei a főváros budai és külső kerületei (40 százalék), valamint a megyei jogú városok (42,7 százalék) voltak. Budapesten, valamint a régió központokban a többi vásárlóhoz képest érezhetően nagyobb volt az arányuk, a javukra kialakult különbség a külső pesti kerületekben elérte az 5 százalékot. Ez jól tükrözi, hogy milyen fontos szerepet játszanak a panelek az első önálló otthon megteremtésében.
A magasabb árfekvés miatt az új építésű lakás mellett a harminc alatti korosztály csupán 5 százaléka döntött, de a tranzakciók kétharmada a fővárosi agglomerációban köttetett, miközben a teljes ügyfélkör esetében ez az arány csak 27,5 százaléka volt.
A fővárosban a fiatalok által vásárolt téglalakások négyzetméterára 693 ezer forint volt idén, ami 6,5 százalékkal elmaradt a fővárosi átlagtól.
A teljes cikket ITT olvashatja tovább.
Olcsóbbak lesznek az új lakások
– A járvány miatt a gazdaság fellendítésére és arra van szükség, hogy az építőipar megrendeléseket, munkát kapjon. Az, hogy két év van egy-egy fejlesztés elindítására, impulzív megoldás, hiszen a szoros határidő miatt egyfajta most vagy soha érzetet alakít ki a piacon, ami gyorsan kedvező eredményekre fog vezetni – mondta lapunknak az újból öt százalékra csökkenő lakásáfáról Kiss Gábor, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület alelnöke. A szervezet üdvözli az otthonteremtési programot, de különösen a korábban már bizonyító áfakedvezményt, amely Kiss Gábor szerint első körben némi árcsökkenést is magával hoz az új építésű lakások piacán.
Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en