– Az új otthonteremtési programnak jelentős élénkítő hatása lesz, de a lakásfejlesztéseket, lakásépítéseket leginkább az ismét öt százalékra csökkenő forgalmi adó fogja fellendíteni – mondta lapunk érdeklődésére Kiss Gábor, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) alelnöke. A Metrodom ingatlanfejlesztő vállalat ügyvezetője felidézte, hogy
a 2016 és 2019 közötti időszakban a kedvezményes lakásáfa már bizonyított, hiszen néhány év alatt a többszörösére nőtt az egy évben kiadott lakásépítési engedélyek száma, majd az átadott lakásszám is évről évre jelentősen nőtt.
Most vagy soha?
– A négyéves időszak végén már nem lehetett bízni abban, hogy a kormány meghosszabbítja a kedvezményt. A múlt év elejétől az építési engedélyek száma fokozatosan csökkenni kezdett, tavaly ősztől pedig az új lakások kereslete és kínálata is visszaesett. Ezt fokozta a koronavírus-járvány kedvezőtlen hatása, a helyzet pedig odáig romlott, hogy a kormány a kedvezményes áfakulcs visszahozása mellett döntött – mutatott rá Kiss Gábor.
Mint mondta, akkor négyéves „időablak” nyílt a lakásépítésekre, azzal, hogy aztán a 2018. november 1-jéig építési engedélyt szerző lakások kivitelezésére, értékesítésére 2023 végéig van mód az ötszázalékos áfával.
Ezúttal kettő plusz négy évről van szó, tehát a 2021-ben és 2022-ben építési engedélyt szerző lakások kerülnek majd az ötszázalékos áfa hatálya alá, azzal a kitétellel, hogy ezeket a lakásokat 2026. december 31-ig lehet ötszázalékos áfakulccsal értékesíteni.
Az áfakedvezmény elsősorban azért fontos, mert a lakhatás alapjog, a 27 százalékos forgalmi adó viszont indokolatlanul nagy terhet ró a lakásokra, a lakásvásárlókra. – A kormányzati szándék érthető, hiszen a járvány miatt a gazdaság fellendítésére és arra van szükség, hogy az építőipar megrendeléseket, munkát kapjon. Az, hogy két év van a telekvásárlásra, az engedélyek beszerzésére, egy-egy fejlesztés elindítására, impulzív megoldás, hiszen a szoros határidő miatt egyfajta most vagy soha érzetet alakít ki a piacon, ami gyorsan kedvező eredményekre fog vezetni. Az IFK üdvözli a lépést – hangsúlyozta Kiss Gábor.

Fotó: Teknős Miklós
Okafogyott program
Ugyanakkor az egyesület szerint a korábbi felívelés, majd visszaesés, majd a várható újbóli felfutás és visszaesés helyett szerencsés lenne ezt a fajta rángatást levenni a piacról, hogy közép- és hosszú távon kiszámítható környezete legyen a lakásfejlesztéseknek. Kiss Gábor rámutatott,
egy ötven-száz lakásos lakóház fejlesztése három-négy éves ciklust jelent. Ebből egy-két évet tesz ki a telekvásárlás, az engedélyek megszerzése és más előkészületek, maga az építkezés mintegy két évet vesz igénybe, és további hónapokat jelentenek a használatbavétellel kapcsolatos feladatok.
– Mielőtt az otthonteremtési program elemeit bejelentették volna, a piac a térképi lehatárolásokat várta a rozsdaövezeti lakásépítési programhoz. A feltételek adottak, megtörtént az építési törvény és az áfatörvény módosítása, már csak a helyszínek kijelölése maradt hátra – magyarázta az IFK alelnöke, aki szerint jelen körülmények között okafogyottá vált a rozsdaövezeti program, legalábbis 2026-ig. Kiss Gábor hozzátette, a programnak úgy lehetne új lendületet adni, ha ott esetleg további kedvezményekkel ösztönöznék a fejlesztéseket vagy ha ezekre a területekre nem vonatkozna a kétéves, illetve hatéves időkorlát.