A BKV Zrt. és a Swietelsky Vasúttechnika Kft. között egyelőre nem született megállapodás, bővebb tájékoztatást később adunk – mindössze ezt közölte a Világgazdaság többszöri megkeresésére a budapesti tömegközlekedési vállalat. A lap arról érdeklődött, hogy a november 9-i, többszöri halasztás utáni utolsó tárgyalási napon milyen eredménnyel zárultak az egyeztetések, amelyek azt szolgálták, hogy folytatódhasson a 3-as metró alagúti rekonstrukciója.
A munkára a Swietelsky még 2017 őszén szerződött mintegy 50 milliárd forintért, a kivitelezés az északi és a déli szakaszon már befejeződött.
A soron levő középső szakasz munkálatai viszont meg sem kezdődtek, mert a vállalkozó február óta plusz 18 milliárd forintot követel a BKV-tól, amelyet az nem ismer el. A Swietelskyt többször is kereste a Világgazdaság a témában, ám a társaság nem kívánta kommentálni a fejleményeket. Közben a Fővárosi Önkormányzat egyetlen kérdésre sem reagált, sőt egyáltalán nem tájékoztatja a nyilvánosságot az ügyben, holott a városháza rendszeresen kap információkat a BKV-tól, illetve maga is részt vett a tárgyalásokon.
Az esetet övező nagy hallgatás azért is problémás, mert múlt szombat óta a 3-as metró vonal belvárosi szakaszán leállították és buszokkal váltották ki a metróforgalmat.
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Az előzetes kalkuláció szerint napi száz pótló jármű közlekedik, aminek havi költsége 500 millió forint. Az intézkedés annak ellenére érvényben van, hogy a BKV és a kompromisszumra nem hajló Swietelsky vitája miatt semmiféle munkavégzés nincs a Lehel tér és a Nagyvárad tér közötti pályán. A BKV azzal érvel, hogy a középső szakasz állomásainak felújítását végző Swietelsky Építő Kft.-nek november 7-én mindenképpen át kellett adni a munkaterületet a szerződés értelmében.
A befolyásos szakmai szervezet, a Metróért Egyesület pedig arra hivatkozva támogatja a vágányzárat, hogy egy esetleges haváriahelyzetben az utasok mentése kockázatos lenne, mivel az érintett állomásokon keresztül gyakorlatilag megközelíthetetlen a felszín.
Csakhogy az M3-as vonal eddigi rekonstrukciója alatt volt rá példa (Arany János utca, Ferenciek tere, Corvin negyed, Semmelweis klinikák), hogy az állomások lezárását és az utasforgalom fenntartását bizonyos korlátozásokkal – csak áthaladó metrószerelvények – megoldották, a teljes zárás pedig fokozatosan lépett életbe. Úgy tudjuk, hogy ilyen lebonyolításra több forgatókönyvet is ajánlott a BKV a BKK-nak. Igaz, hogy ezeknek hátrányai is lettek volna, például a Swietelsky Építő esetleges akadályoztatása a kivitelezésben, de hogy éppen a súlyosbodó járványhelyzetben végül miért nem a biztonságosabb tömegközlekedés szempontja érvényesült, arra nem érkezik magyarázat sem a közlekedésszervezés, sem pedig a városüzemeltetés részéről.
