Megregulázhatja a kínai vezetés a magán-techóriásokat

Szorosabbra fogja a gyeplőt Hszi Csin-ping elnök a polipként terjeszkedő kínai technológiai óriásoknál, amelyek a versenytársaik ellehetetlenítésével korlátlan hatalomra igyekeznek szert tenni. Peking az Alibaba és társai megregulázására készül, a befektetők aggódnak – számol be róla online felületén a Világgazdaság.

Forrás: világgazdaság2020. 11. 12. 18:29
null
Sanghaj, 2020. július 21. Kína legnagyobb e-kereskedelmi vállalatának, az Alibabának a kabalafigurája a cég sanghaji székháza elõtt 2020. július 21-én. Az Alibaba leányvállalata, az Ant csoport elõzõ nap közölte, hogy elindította az elsõdleges részvénykibocsátási folyamatot, amelynek eredményeként egyszerre jelenik majd meg a hongkongi tõzsdén, illetve a technológiai vállalatoknak szánt sanghaji elektronikus tõzsdén. MTI/EPA/Alex Plavevski Fotó: Alex Plavevski Forrás: MTI/EPA
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Két nap alatt 290 milliárd dollárral csökkent a kínai hátterű technológiai vállalatok piaci értéke, miután a befektetők riadót fújtak a pekingi kormányzat határozott monopóliumellenes stratégiájának meghirdetése láttán.

A kínai politikai vezetés, élén Hszi Csin-ping elnökkel, rossz szemmel nézi a magánkézben lévő techóriások túl gyors felemelkedését, hatalmuk és befolyásuk növekedését, s elérkezettnek látja az időt, hogy megregulázza őket. Az olyan internetes óriások, mint az Alibaba vagy a Tencent, sorra vásárolják fel riválisaikat, és ellehetetlenítik az egészséges versenyt a helyi piacon, de a JD.com, a Meituan és a Xiaomi polipként való terjeszkedést hirdető üzletpolitikája is szúrja a pekingi vezetés szemét, amely ugyan elejét vehette volna ennek a folyamatnak, mégis hagyta a kínai gazdasági növekedés motorját képező techszektor túlterjeszkedését, ám most úgy tűnik, megálljt parancsol.

Ami persze visszaüthet, bár elemzők szerint a kínai vezetéssel való konfliktus felvállalásán csak veszíteni lehet. Példa erre az Alibaba fintech leányvállalatának, az Ant Group részvényeinek szimultán bevezetése a hongkongi és sanghaji tőzsdére: a 37,4 milliárd dolláros világcsúcsot jelentő IPO-nak két nappal a múlt csütörtöki debütálás előtt keresztbe tettek, mondván, a szabályozási környezet esedékes szigorítása miatt súlyosan sérülnének a befektetők érdekei.

Az Alibaba-alapító Jack Ma és multimilliárdos társai házhoz mentek a pofonért. A szolgáltatásaikkal az élet minden területére betolakodó tech konglomerátumok ideje lejárt – szólt az üzenet, de Pekinget az IPO iránti elképesztő, 3000 milliárd dolláros befektetői érdeklődés is megriaszthatta.

A Bloombergnek nyilatkozó elemzők szerint az Alibaba és társai búcsút mondhatnak „a győztes mindent visz” üzletfilozófiának – főként az e-kereskedelemben –, át kell értékelniük stratégiájukat, és teret kell engedniük maguk mellett a többi piaci szereplőnek is, ahelyett hogy elnyomnák őket.

Véget kell vetni annak is, hogy önköltség alatti árazással tegyék tönkre a konkurenciájukat, és fel kell hagyniuk a vásárlók személyes adataival való visszaélésekkel is. A szabályok kidolgozása folyamatban van. A szigor hozta félelem rátelepszik a kínai techszektort domináló cégek árfolyamára – hangsúlyozta Danuel So, a CMB International Securities hongkongi stratégája, utalva arra, hogy a Hangseng Tech Index két kereskedési nap alatt 11 százalékot zuhant, ráadásul a folyamatra ráerősít a Pfizer-vakcina előre beárazott sikere, ami rotációt vált ki a szektorok között, háttérbe szorítva az eddig tündöklő technológiai vállalkozásokat és előtérbe hozva a hagyományos termelőágazatokat.

Az árfolyamából 10 százalékot veszítő Alibabát legfeljebb a hagyományos szinglinap (11. 11.) frenetikus sikere vigasztalhatja, a cég internetes platformjain portékájukat áruló kereskedőkhöz tegnap a 24 órás szuperkedvezményes online vásárlási őrület első fél órájában 56,3 milliárd dollár összértékű megrendelés futott be, míg egy éve a teljes nap „csak” 38,4 milliárdos üzletet hozott. A rivális JD.com 41,8 milliárd dolláros startot vett. A TikTok szabályozási ügyében is van fejlemény, igaz, az Egyesült Államokban anyacége, a ByteDance a legfelső bíróságon támadta meg a választáson vereséget szenvedett Trump elnök rendeletét, amely a videómegosztó cég feldarabolásáról és eladásáról, ennek hiányban pedig a betiltásáról szólt.

Az eredeti cikk a Világgazdaság online felületére kattintva érhető el.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.