„Ilyen hangulattal se Magyarországon, se máshol nem találkoztam még”

Török Bélát lenyűgözi a lelátó népe, míg Mezei Tamás a pszichodoki szerepéről beszélt. Pólós hangok a Várból.

Az orosz válogatott elleni habkönnyű negyeddöntős móka másnapján Märcz Tamás felszabadultan érkezett meg a csapat szállásával szemközti sajtótájékoztató helyszínére pár játékosával. Még egy „most visszalövök” felkiáltás is belefért, majd készített egy fotót a vele farkasszemet néző kameraerdőről. A szövetségi kapitány hálásan megköszönte a nagy létszámú közönség támogatását, hozzátéve, sokan azt mondták neki korábban, hogy majd a negyeddöntő után fog igazán felszabadulni csapata, ő viszont úgy látja, ez már kedd este sikerült. Igaza van, a 14-5-ös győzelemnél jobb bizonyítékra nincs is szükség ennek alátámasztására.

Varga Dénes csapatkapitány a görögökkel kapcsolatban az emberelőnyök hatékony kihasználását emelte ki, Erdélyi Balázs pedig azt, hogy sok kiállításos meccsre számít, mivel a görögök inkább „agyonütik” majd a centereinket, mintsem gólhelyzetet engedjenek nekik. Az első vébéjét játszó Török Béla az ellenfél nagy önbizalmáról beszélt, és arról az uszodai hangulatról, amellyel még sem Magyarországon, sem máshol nem találkozott.

Az egyéni interjúk ezúttal csapatinterjúkká alakultak, ennyi ideje volt a játékosoknak, feszes a programjuk, tán megbocsátjuk nekik. Erdélyi Balázs egyértelműen jobbnak gondolja a magyar kapusokat a görögöknél, a Montenegró–Görögország negyeddöntőről pedig azt mondta, tipikusan olyan meccs volt, hogy amíg utóbbinak minden bejött, előbbinek semmi, így a 7-12-es végeredmény csalóka. – Annak ellenére, hogy kilenc góllal tudtunk nyerni egy negyeddöntőben, úgy gondolom, hogy az olasz meccsből többet lehet meríteni, főképp, hogy kétgólos hátrányból tudtunk visszakapaszkodni. Hasznosabb meccs volt, mint a tegnapi. A görögöknek van egy-két jó lövőjük, de a többieket sem lehet hülyének nézni, csapatként erősek egyébként leginkább.

Van pár játékosuk, akikre jellemzőbb a színészkedés, tenni kell róla, hogy ne színészkedhessenek.

Az Egerből OSC-be igazoló kapásoldali lövő hozzátette mindehhez, aki ott volt Rióban, és átélte a Montenegró elleni kudarcot, annak mindenképp ad egy löketet, hogy most ilyen simán sikerült venni a negyeddöntőt. Kérdésre válaszolva elmondta, nem a meglepetésre a negyeddöntőben kizuhanó női válogatottért játszottak, magukért, de természetesen nagyon sajnálják a hölgyek vereségét. Ez azonban plusz terhet nem ró rájuk. Zárásképp elmondta, nem érzi magát fáradtnak, de csapattársai sem.

– Az szólhat a görögök mellett, ha leszünk olyan ostobák, és felvesszük a tempójukat, vagyis a lassú vízilabdát, mely rájuk jellemző, de erre készülünk. Emberelőnyben úgy járatják a labdát, mint kevesen, az egyik legjobbak ebben a világon – fordult rá a csütörtöki elődöntőre Török Béla. Komoly meglepetést nem hiszi, hogy okozhat az ellenfél. A videós elemzés szerda délután következik.

A csapattal kapcsolatban, első világbajnokságát illetően egyetlen rossz pillanatot sem tudna mondani Török, felemelőnek érzi, hogy itt lehet, kellemetlen meglepetés nem érte, 12 játékostársával harmonikus a viszonya. – Ennél nehezebb helyzetben, sikertelenebb sorozatban ne legyen a magyar vízilabda-válogatott, mint most – reagált viszonylag higgadtan egy újságírói felvetésre, miszerint az utóbbi időben nem ért el kiemelkedő eredményt a csapat, és szorult helyzetbe került több játékos visszavonulását követően.

Mezei Tamásnak nagyjából begyógyult a seb az arcán, melyet még egy rúgás ragasztott oda az egyik csoportmeccsen. A szolnoki centert az ág is húzza, hiszen beszakadt dobhártyával kellett elkezdenie a felkészülést, így az első kérdésünk az volt felé: hogy van? – Köszönöm, jobban, ugyanaz a helyzet mint eddig, meccs után regeneráció, aztán készülődés a következő mérkőzésre. A műtét? Egyelőre konzultálnak róla, ha minden jól megy, jövő héten megejtjük.

Arra, hogy szabadságot jelent-e számára a közösségi oldalakon a korlátlan nyüzsgés, nemmel válaszolt. A szabadságot inkább az adja, ahogy Märcz Tamás bánik velük. – Nem a görcsösség árad belőle, hanem oldott, így könnyebb reagálni bizonyos helyzetekre. Úgy érzem, a 18 fős bő keret és most a 13-as szűkített is remekül érezte magát együtt. Úgy tűnik, az, hogy hazai világbajnokságon vagyunk, egyelőre nem terhet rak ránk, hanem pluszt ad.

Csernus doktor frissen elemezte a női válogatott kudarcos negyeddöntőjét, ott van a hölgyek mellett a csapatszálláson, így felvetődött, ez a férfiaknál is így van-e. Mezei elárulta, Kenyeres András ott van ugyan a Hiltonban, de eddig nem fordult hozzá senki tudomása szerint, ez persze nem jelenti azt, hogy felesleges volna a jelenléte. – Itt már nem feltétlenül tud pluszt hozzáadni a dolgokhoz, szerencsére nem is állunk úgy, hogy szükséges lenne a beavatkozása.

A görögökre kitérve leszögezte: sokkal több potenciál van a magyar csapatban, mint a görögben, mert ott a klubcsapatoktól a válogatottig mindenki ugyanabban a rendszerben játszik, míg a magyarok nem. Egyénileg sokkal jobbak szerinte a mieink, nagyobb a variációs lehetőség a csapatban. A meccsek előtti bevonulásról elárulta, ő már akkor végiggondolja, mi a feladata, ha kezd, és mi, ha a padra ül. Figyeli az ellenfeleket, a játékvezetők felfogását. A meccsen pedig már nincs rá hatással, hányan és mit ordítanak a lelátón, csak a feladatra összpontosít.

– Egymásért csináljuk ezt az egészet, azért, hogy ha lefújták a mérkőzést, akkor úgy tudjak a társam szemébe nézni, hogy mindent végrehajtottam, ami az én feladatom volt. Még csak most költöztünk be a hotelba, de már szinte vége a vébének, szóval lehet, hogy csak utólag tudatosul majd bennünk, hogy b.ssza meg, ez milyen jó volt.

A magyar–görög elődöntőt csütörtökön 20.30-tól rendezik a Margitszigeten.