A vasárnap véget ért vizes világbajnokság felülmúlta a férfiak szövetségi kapitányának várakozásait. A decemberben kinevezett Märcz Tamás attól tartott, a Hajós uszodában uralkodó hangulat miatt a mérkőzésekre sem lesz egyszerű figyelnie, de ezzel végül nem volt gondja. Az újságírók gyűrűjében tartott hétfői vb-értékelésében a döntőre is kitért: úgy véli, a horvátok kiváló megoldásokkal rukkoltak elő, nálunk pedig koncentrációs problémák is adódtak.
„A horvátoknak szerencséjük volt, de balsorsról azért nem beszélhetünk.
Azt tépi a balsors, aki nyolc közé sem jut, nem azt, aki a döntőbe.
Sokan nyújtottak jó teljesítményt, kiemelkedőt Nagy Viktor, Vámos Márton és Varga Dénes. Ugyanakkor vannak páran, akik képesek a mostaninál jobban játszani. Arra törekszünk, hogy a jövőben ezt meg is tudják mutatni.”
A döntő kapcsán koncentrációs problémákról beszélt Märcz, így megkérdeztük, volt-e elég ideje a csapat mellett dolgozó mentáltrénernek, Kenyeres Andrásnak, hogy felkészítse a játékosokat a legélesebb pillanatokra. „Nem hiszem, hogy a világbajnokság idején érdemben bele tud nyúlni a dolgokba, erre inkább a felkészülés során van mód. Inkább a stressz leküzdésében és abban van nagy szerepe, hogy a játékosok megfelelő koncentráltsággal tudjanak technikákat alkalmazni. Január óta a felkészülés kezdetéig tizenkét napja volt erre. Ennyi időbe nem minden fér bele.
Mindazonáltal tartom, hogy bár fontos a mentáltréner, a legfontosabb pszichológus maga az edző.”
A szövetségi kapitány a csiszolandó tényezőkről is szólt, ilyen például az emberelőnyök hatékonyabb kihasználása. Szeretné, ha pólósai kevésbé ragaszkodnának bizonyos előre megbeszélt sémákhoz, helyette jobban kezelnék az adott helyzetet, vagyis legyenek képesek váratlant húzni. Emellett a labdabiztonságon is javítani akar. A vb során látszott, hogy egy horvát vagy szerb csapathoz képest a labdajáratásunk döcögősebb. A védekezést Märcz dicsérte – „szinte irreálisan kevés gólt kaptunk” –, ahogy a lőtt gólok mennyiségét is.
„Ezen az úton kell továbbmenni. Nem fog elkényelmesíteni bennünket az ezüstérem, ugyanis amint ez bekövetkezne, kihullanánk a legjobb négy csapat közül.”
Az utánpótláskorú játékosok közül hármat-négyet is lát, aki a közeljövőben a felnőttkeretbe kerülhetne, de csak akkor történhet ez meg, ha legalább úgy tudnak teljesíteni, mint azok, akiket kiszorítanának.
