– Kétszeres vegyesúszó paralimpiai bajnok, de háton és pillangón is van ötkarikás érme, az Eurosport televízió szakkommentátoraként követte végig az úszó-vb eseményeit, véleményformálóként pedig eléggé független ahhoz, hogy egyenesen beszéljen arról, milyen volt ez a világbajnokság.
– Vegyes az összkép. Sokaknak nagyon jól sikerült, és vannak, akik elmaradtak az idei legjobbjuktól is. Hosszú Katinka és Cseh László, tehát a rutinos versenyzők maximálisan hozták azt a formát, amit vártunk vagy reméltünk tőlük.
– Gyurta Dániel is rutinos.
– Ő valóban elmaradt még attól az időeredménytől is, amelyet áprilisban úszott az országos bajnokságon, viszont nagyon jó volt látni azokat a fiatalokat, akik egyéni csúcsot úsztak: Késely Ajnát, Milák Kristófot, Kozma Dominiket, akik, úgy gondolom, berobbantak a köztudatba. Az, hogy van négy férfisprinterünk, akikkel ki tudtunk állítani egy vb-bronzérmes váltót, óriási siker. Ennek fontos összetevője, hogy
egyre többen merik használni az amerikai ösztöndíj lehetőségét, a gyorsváltó tagjai közül ketten az Egyesült Államokban készültek fel, és például Molnár Flóra is most kezdi ott a tanulmányait.
Minden megvan benne, hogy jó rövid távú versenyző legyen. Nagyon jól állunk, itt voltak a jövő és a jelen nagyjai, és a múlt emblematikus sportolói is.
– Azért nem egy sportoló fogadkozott, hogy megússza egyéni legjobbját, aztán
– Azt azért lehetett sejteni, hogy lesz, akire mázsás súlyként nehezedik a tizenkétezres közönség, és vannak számok, amelyekben nagyon nehéz délelőtt megúszni az egyéni csúcsot. Nekik azt kívánom, hogy találják meg a megújulás lehetőségét, és próbáljanak olyanokból meríteni, akiknek ez már sikerült.
– Említette Cseh Lászlót. Ő túl van a harmincon, és ha szigorúan vesszük, a kazanyi világbajnokság után, ahol világbajnok lett 200 méter pillangón, trónfosztott úszó lett Budapesten. És azért csak éremszámban is visszaestünk, Kazanyban 3 arany, 2 ezüst és 4 bronz, most 2 arany, 4 ezüst és 2 bronz termett a medencés úszóknak. Ezt látja a közvélemény, és Sós Csaba szövetségi kapitány is vakarta a homlokát hét közben, amikor több érem, amelyet várt, nem jött.
– Volt, aki esetében visszaesésről lehet beszélni, de pont Cseh Lászlónál azt látjuk, hogy 100 méter pillangón elképesztően felgyorsult a mezőny. Sokkal jobb idő kellett a sprintszámokban a döntőhöz és az érmekhez, mint két éve. Nyilván Kapás Boglárka érmei hiányoztak a gyorsszámokban, neki nem volt csúcs ez a világbajnokság, és Kenderesi Tamás dobogós helyezése is elmaradt, de azért érdekes verseny volt a 200 méter pillangó,
Chad le Clos arra a versenyre tett fel mindent, nem lehetett őt elkapni, ez szerintem Tamást megzavarta, és nem a saját tempóját úszta.
És Gyurta Dániel Kazanyban érmes volt 200 mellen, most pedig tizenhetedik helyen kiesett az előfutamban. De ott van cserébe egy váltóbronz, amelyre senki nem számított, és Milák Kristóf eredményére sem.
– Közben Hosszú Katinka eggyel több érmet is nyert, mint 2015-ben.
– Ráadásul óriási csatában nyerte ezeket az érmeket. De szerintem
nem csak érmekben kell számolni.
– Az éremtábla nem hazudik.
– Igen, értem, hogy a közvélemény mit lát. De azt is látni kell, hogy egy olimpia előtti világbajnokságon a legjobbak találkoznak, a játékokat követően viszont a legjobbak közül sokan hosszú pihenőt tartanak, sokan el sem jönnek, vagy formán kívül versenyeznek. Hosszú Katinka is 200 méter háton úszott „csak” egyéni csúcsot, tehát ha az időeredményeket nézzük, akkor a riói formájától elmaradt, de innen látszik, hogy milyen brutális teljesítmény az a három aranyérem az olimpián. Ekkora előnye van a világgal szemben, hogy a 200 és 400 méteres vegyesúszást kérdés nélkül hozta.
Ez a hét nagyon jó volt arra, hogy naponta tizenkétezer ember lássa, mennyit kell küzdeni egy ezüst- vagy egy bronzéremért is, és mennyire meg kell becsülni minden teljesítményt.
– Visszatérve egy gondolat erejéig a rangidős Cseh Lászlóra: meddig úszhat még? A harminckettedik évében jár, és a közönség szeretete annyira megihlette, hogy bejelentette, a 2020-as Európa-bajnokságon mindenképpen szeretne ott lenni.
– Engem kérdez, aki húszévesen visszavonult? Felfoghatatlan, amit ő csinál. Velem egykorú, már akkor ott volt a világbajnokságon, 2003-ban, amikor készültem az athéni paralimpiára, és számoltam vissza a napokat, hogy mikor hagyhatom abba.
Én tizenhárom éve a lábamat sem teszem bele a vízbe, Laci pedig ma arról beszél, hogy miket akar még változtatni az úszásán, hogy folytathassa. Óriási példakép!
Minta arra, hogy van élet az élsportban harmincon túl is. Amíg ő jól érzi magát, addig folytassa, és menjen le az uszodába! És ha harmincnegyedik lesz egy versenyen, akkor sem szólhat rá senki egy szót sem.
– Tehát akkor Gyurta Dánielt se kritizálja most senki?
– Nézze, szakmai kérdésekben nem tudom, kinek van jogosultsága kritikát megfogalmazni, mert nem látunk bele, hogy mi történt nap mint nap az uszodában, és min csúszott el. A mellúszás a legnehezebb úszásnem, nagyon összetett mozgással. Ha belenyúlnak a technikába, akkor évekig tarthat, mire abból kijön egy jó eredmény. Új edzővel készül, lehet, hogy ennek később látjuk meg az eredményét.
– Huszonnyolc éves, és ő sem lesz fiatalabb.
– Nem, de az egész mezőnyben megjelentek a harmincon felüli úszók. Katinka is közeledik a harmadik iksz végéhez, és persze itt vannak a fiatalok, de pont a mellúszásban bármi elképzelhető. Ha ő azt mondja, hogy mindent megtesz, hogy kimásszon ebből a gödörből, akkor nekünk hinnünk kell benne.
– Személyes kedvencemre, Milák Kristófra vesztegessünk néhány szót. Érden készül, finoman szólva nem a világ legjobb uszodájában, aztán olyan időeredményeket úszik sorra ezen a nyáron már két világversenyen, amelyeket előtte szinte soha senki.
– Rögtön mondanám is Milák Kristóf juniorvilágcsúcsát is, sok esetben még Michael Phelps idői voltak a legjobbak. A nőknél viszont még mindig állnak Katie Ledecky sok évvel ezelőtti juniorrekordjai. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy igen figyelemreméltó megdönteni egy juniorvilágcsúcsot.
– Hogy fedeznek fel egy ilyen tehetséges gyereket, akiből tizenhét éves korára a felnőttek között is a világ második legjobbja lesz?
– Erről Kristóf edzőjét, Selmeci Attilát kell megkérdezni. Ezek azok a hetek, amikor
teljesen lenyűgöz, hogy egy edzői munka mennyire összetett,
beletartozik a tehetség feltárásán túl a formaidőzítés biztosítása, mert ki kell hegyezni egy versenyzőt arra a napra, arra a két-három úszásra.
– Milák Kristóf esetében háromszor is, hisz a felnőtt-világbajnokság csak egy verseny az ifjúsági Európa-bajnokság és a korosztályos világbajnokság között.
– A saját számában, 200 méter pillangón el sem indulhatott, de 100 méteren minden úszásában egyre jobbat mutatott. Ez elképesztő teherbírás, olyan, amilyet talán csak Hosszú Katinka bír el. Végigversenyez egy teljes szezont pihenő nélkül.
– Üde színfoltja volt a világbajnokságnak Kozma Dominik, aki az egyéni és országos csúcsokon kívül ontotta az aranyköpéseket is, „lerántotta”, majd „megette” a vetélytársait. Ő már azért nem fiatal versenyző, huszonhat éves, mégis olyan lendülettel úszik, mintha tíz évvel kevesebb lenne.
– Látta, mit úszott a vegyesváltóban, 100-on? 46,6-os időt, a világkupagyőztes Vlagyimir Morozovénál is jobbat. Ez az eredmény repülőrajtos váltóban, normál körülmények között, egyéniben „47 eleje” idő.
– Mit sejtet az ő esetében a javuló tendencia olyan terhelés mellett, amilyet a mostani vb-n kapott?
– Nagyon szeretném, ha kialakítanának egy olyan versenyszámot, amely egyéni, de előtte és utána is úszik valaki. Ebben biztosan ő lenne a világbajnok A viccet félretéve: amilyen hatással van rá a váltó, mutatja, hogy Kozma Dominik mennyire csapatember. Elképesztő erőket hoz ki ez az emberből. Kozma mellett még Bohus Richárdot is említhetném ugyanemiatt. Értelmezhetetlen időeredményeket úsztak a váltókban. Ezek az időeredmények nincsenek benne az ő testükben! Pusztán attól pörögtek fel ilyen frekvenciára, hogy másik három emberért úsznak.
– És a közönségért.
– Szóval örülök neki, hogy újabb váltószámok felkerültek az olimpiai programra, mert bár nehéz követni a mix váltót, annyira jó a sportolókat váltókban látni! Nem mellesleg azért is, mert a világbajnokság előtt kibuktak a feszültségek a sportágban, aztán a váltóban egymást ölelgették a lányok. Mintha minden problémára gyógyír lenne.
– Egy-egy sikeres szereplés feledtethet komolyabb konfliktusokat?
– Ha néhány percre is, de igen.
– Hosszú Katinka lapunknak elárulta, hogy a világbajnokság másnapján már el is repült Moszkvába, ahol kezdődik a világkupa sorozata, az a kiírás, ahol az ő úszását korlátozzák, csak négy számban indulhat. Viheti magával azt a pozitív lelkiállapotot a világkupára is, amelyre Budapesten tett szert?
– Szerintem ha rossz kedvvel vesz részt a világkupán, akkor is letarol mindenkit. Olyan kevesen képesek a mezőnyből arra, amire ő, és nem is csak arra, ami most jön, hanem arra, ami ősszel. A mostani formából lehet valami picit átmenteni a jövő hétre, de hogy néhány hónap múlva mi mindenre képes lesz, az tényleg irreális. És most már az új szabályok szerint kell versenyeznie, tehát ahogy fogalmazott, vakáció lesz neki a világkupa. Emellett foglalkoznia kell a most alakuló szövetségével is, ami a medencén kívül is nagy feladat. Ehhez tényleg Iron Ladynek kell lenni.
– Érdekes öntől Hosszú Katinkát elismerő szavakat hallani, amikor korábban nyilvánosan is többször kritizálta blogjában. De akkor menjünk tovább erre! A világkupa versenyein vár-e valamilyen demonstrációt, nyomtatott pólót, ilyeneket a Hivatásos Úszók Világszövetségében (Global Association of Professional Swimmers – GAPS) részt vevő sportolóktól, Hosszú Katinkával az élen? Indirekt módon amúgy ez is reklámozhatná a világkupát, és épp erre törekszik a FINA is.
– Szeretném leszögezni, hogy én Hosszú Katinka sporteredményeit sosem kritizáltam, az üzleti és közszférához kötődő viszonyával és kommunikációs stratégiájával kapcsolatban tettem fel kérdéseket. Igazán sajnálom, hogy most már mindenki annyira szélsőségesen gondolkodik, hogy nem tudja elképzelni, hogy drukkoljak neki, ha úszik, de ne mindenben értsek vele egyet, amikor üzletasszonyként vagy a sportdiplomáciában nyilatkozik meg.
Nem imádatról vagy utálatról van szó, pusztán kérdésekről és kételyekről.
Nagyon kíváncsi vagyok, hogy mi lesz, de én megnéztem azoknak a listáját, akik csatlakoztak ehhez a kezdeményezéshez, és nem láttam olyanokat, akik világkupa-résztvevők vagy hasonló szinten érintettek, mint Katinka. Arra is kíváncsi leszek, hogy a magyarok közül Jakabos Zsuzsanna vagy Gyurta Dániel mitévő lesz, ők ugyanis el-elindulnak egy-egy versenyen, de számukra nem olyan nagy érvágás, hogy csak négy számban indulhatnak. Azt hallottuk, hogy vannak ilyenek, de csak a világkupa után állnak elő. Le Clos és Morozov esetében is érdekel, hogy csatlakozik-e.
– Ön beállna, ha érintett lenne?
– Én nagyon hiszek az érdekképviseleti szervezetekben, és amilyen szinten most már a FINA politikája minden oldalról kapja a kritikát, nagyon szembetűnő, hogy ugyanúgy működik, mint bármely politikai szervezet, ennek minden sötétségével, korrupciójával és átláthatatlanságával együtt. Hiszek abban, hogy a sportolóknak ki kell állni az érdekeikért.
– De hát van egy sportolói bizottsága a FINA-nak, amely meg is nyilvánult a GAPS ügyében, elmondva, hogy hozzájuk egyáltalán nem fordult Katinka semmilyen panasszal.
– Lehet, de nem tudom, hogy például egy sportolói bizottságból hogyan lehet kihagyni a sportág legnagyobbját. Nem látom azt a nagy magyar sportolói érdekérvényesítést az úszásban, amely például vízilabdában megvan.
Ott van Molnár Tamás vagy Kemény Dénes, de nem tudom, hogy ők mennyire tudják képviselni adott esetben Hosszú Katinka érdekeit.
Nagyon nehéz egy ilyen érdekképviseleti munkát összeegyeztetni mondjuk egy élsportolói pályafutással, de már a világbajnokságon is sorjáztak a témák, amelyekkel kapcsolatban a sportolói bizottság kiállhatna.
– Például?
– A program-összeállítást említhetném: Hosszú Katinka azért nem tudott középdöntőzni 100 méter háton, mert a 200 méter vegyes utána jött a programban. De Sarah Sjöströmnek is gondja volt azzal, hogy az 50 méter pillangó és gyors egymásután jött.
– Hosszabb vb kellene a futball mintájára?
– Most így nyolc nap munka után azt mondanám, hogy nem De nyilván sok olyan munka van, ahol párbeszéd szükséges. A dopping vonalán is kezd alakulni egy erős front, amely nagyon élesen fogalmaz. Alakult egy Energy Standard nevű klub is, amelynek egy gazdag ukrán vállalkozó a gazdája, James Gibson a vezetőedzője, és van egy edzőközpontjuk Törökországban. Ott készül most már Chad le Clos, a szintén dél-afrikai Cameron van der Burgh és az orosz világbajnok Jevgenyij Rilov is. Visszatérve a GAPS-re, azért kíváncsi vagyok, hogy mi az, ami mentén majd Katinka összeszervezi az érdekeket.
– Érintettük már az olimpiai program bővülését, van viszont egy versenyszám, amely szintén felkerült a tokiói programra, ez pedig nem más, mint az 1500 méteres női gyorsúszás, amelyben Kazanyban még érmes volt Kapás Boglárka, most pedig bár két magyar is döntőt úszott, sem Kapás, sem a tizenöt éves Késely nem állt a dobogóra. Netán az olimpiai programra kerülés miatt sűrűsödött be a mezőny, aminek áldozatává válik Kapás Boglárka?
– Ez annyira friss hír, hogy a mostani felkészülést még nem befolyásolta. Én a magam részéről nagyon örülök, hogy felkerült a programra.
– Kenderesi Tamásról még nem beszéltünk, rettenetesen el volt keseredve a világbajnoki negyedik hely miatt. Érte önt hasonló „kudarc”, amiből fel kellett állni?
– Volt egy ilyen vereség volt a pályafutásomban, a sydney-i paralimpia után az Európa-bajnokságon kikaptam, nagyon elmaradva az egyéni és éves legjobbamtól is. Nagyon komoly mélypont volt, nem voltam hozzászokva a helyzethez.
– Mi segített?
– Sportpszichológus. Elképesztően fontos szerepe van a mentális felkészülésnek, ma már nem lehet kihagyni egy felkészülésből. Az edzőnek is meg kell tanulnia együtt dolgoznia vele. Mindenkinek az a célja, hogy a sportoló kerek egész legyen, a gondolkodásától kezdve a fizikai állapotáig. Kenderesi Tamás meg szerintem nincs akkora mélyponton.
