A török ellenzéki, balközép irányultságú Cumhuriyet (Köztársaság) című újság kedden közölte a szíriai államfővel készült beszélgetés első részét, melyben Aszad kijelentette, hogy Törökország logisztikai támogatást nyújt a lázadóknak, és ezzel sajnos részvevőjévé válik a (Szíriában zajló) véres eseményeknek. Az elnök arra utalt, hogy Törökországban lelt menedékre a 2011 márciusa óta zajló szíriai felkelés több részvevője, köztük a szíriai hadseregből dezertált katonákat tömörítő felkelőcsoport, a Szabad Szíriai Hadsereg parancsnoka, Rijád el-Aszaad ezredes.
Az államfő fölszólította Ankarát, hogy ne avatkozzon be Szíria belügyeibe. Azzal vádolta Recep Tayyip Erdogan török kormányfőt, hogy szítja a szunnita-síita felekezeti szembenállást. (Aszad és klánja az alavita síita felekezethez tartozik, és a rezsim fő támasza a síita Irán, míg a lakosság túlnyomó többsége szunnita.)
„Provokáció”
Közben egy neve elhallgatását kérő orosz katonai forrás azt közölte az Interfax hírügynökséggel, hogy „egyértelműen provokáció” a Földközi-tenger fölött a szíriai partoknál lelőtt török vadászgép ügye. A szíriai haderő június 22-én lőtte le a török légierő F4 Phantom típusú vadászgépét, amely Szíria szerint a szíriai, török állítás szerint nemzetközi légtérben repült alacsonyan, kis sebességgel. Megfigyelők szerint – és ezt erősítette meg az orosz forrás – a gép a szíriai légvédelmi rendszert tesztelte. A két pilótának nyoma veszett.
Moszkvától kérnek menedékjogot
A Nyugat arra próbálja rávenni Oroszországot, hogy adjon politikai menedékjogot a szíriai elnöknek – értesült a Kommerszant című orosz napilap. Az orosz vezetés egyelőre nem hajlik a kérés teljesítésére, de szakértők ezt nem zárják ki – írta a befolyásos politikai-gazdasági lap szerdán, orosz diplomáciai körökből szerzett értesüléseire hivatkozva. A Kommerszant forrása cáfolta, hogy Moszkva Bassár el-Aszad befogadását tervezné. Egy nyugati diplomata azonban nem erősítette meg, de nem is cáfolta a Kremlnek tett nyugati ajánlat tényét.
Valójában Oroszország és a nyugati országok álláspontja a szíriai elnök sorsát érintően nem is különbözik gyökeresen egymástól – állapította meg az orosz napilap. Emlékeztetett arra, hogy a Kreml már korábban értésre adta: nem védi Aszadot, aki az orosz vezetés szerint elvesztegette az időt, és nem sok esélye van arra, hogy megtartsa hatalmát. A Kreml nem a szíriai ellenzéket, hanem a külső beavatkozást utasítja el. Ahhoz viszont ragaszkodik, hogy a szíriai elnök békésen távozzon a hatalomból. Ehhez azonban az ellenzék meggyőzésére van szükség. Oroszország egyébként nem vesz részt a Szíria barátai elnevezésű csoport péntekre tervezett párizsi találkozóján. Bővebben >>>
Aszad megkönnyítette az ellenzék dolgát?
A szíriai ellenzékiek közötti kibékíthetetlen ellentétek feloldását a Michel Kilo vezette csoporttól várják Moszkvában. Szakértők szerint a korábban Párizsban élő, a külföldi és a belső ellenzékben is tevékenykedő Kilo körül egyesülhetnek Bassár el-Aszad ellenfelei. Az ellenzéki vezetőt a jövő héten várják az orosz fővárosba. A Kommerszant cikke szerint az ellenzék dolgát maga a szíriai államfő könnyítette meg azzal, hogy kedden a balközép irányultságú Cumhuriyet (Köztársaság) című újságnak nyilatkozva kijelentette: készen áll a távozásra, ha meggyőződik arról, hogy lépése a konfliktus rendezését szolgálja.
Vlagyimir Szotnyikov, a Világgazdasági és Nemzetközi Kapcsolatok Kutatóintézete nemzetközi biztonságpolitikai központjának vezető tudományos munkatársa szerint Moszkva akkor adhat politikai menedékjogot Bassár el-Aszadnak, ha arra a következtetésre jut, hogy a Nyugat nem kész garantálni a szíriai elnök és családja biztonságát. A szakértő azt sem zárta ki, hogy a Kreml Minszkkel folytat tárgyalásokat Aszad befogadásáról. Úgy vélte, hogy Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök erre teljes mértékben készen áll.
Radikális iszlamisták vállalták a merényletet
Egy tavaly év végén megjelent radikális iszlamista csoport jelentkezett a szíriai kormánypárti tévé székháza elleni múlt heti merénylet elkövetőjeként – közölte kedd éjjel az iszlamista honlapokat figyelő amerikai SITE csoport.
Június 27-én követtek el merényletet Damaszkusztól 20 kilométerre délre a magántulajdonban lévő, de egyértelműen Bassár el-Aszad szíriai elnököt támogató al-Ihbaríja tévé ellen. Beszámolók szerint a fegyveresek megrohamozták a tévé székházát, és pokolgépet robbantottak. A támadásban heten meghaltak.
Folynak a harcok
Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH) ellenzéki szervezet közlése szerint harcok folytak szerda hajnalban Damaszkusz külvárosában a légierő titkosszolgálatának épületénél, és összesen hét civil halt meg az ország több pontján fegyveres összecsapásokban. Független forrásból lehetetlen megerősíteni a szíriai veszteséglisták valódiságát.
„Kínzóközpontokat” működtetnek Szíriában?
A szíriai titkosszolgálatok országszerte működtetnek „kínzóközpontokat”, ahol a fogvatartottakat botokkal és sodronyokkal verik, savval öntik le, vagy megerőszakolják őket és kitépik a körmüket – közölte a Human Rights Watch (HRW) kedden kiadott jelentésében.
Szíriai erőszak
A genfi emberi jogi tanács múlt szerdán jelentést tett közzé a legutóbbi szíriai fejleményekről. Ebben többek között arra mutatott rá, hogy a felkelők elleni harcban az utóbbi három hónapban a kormányerők riasztó mértékben figyelmen kívül hagyták az alapvető emberi jogokat. A testület a jogsértések között említette a kivégzéseket is.
A jelentés szerint továbbra sem tisztázott, hogy ki állt a májusi húlai vérengzés mögött, amelynek több mint száz halálos áldozata volt. A dokumentum ennek kapcsán ugyanakkor annak a nézetnek adott hangot, hogy a kormányerők valószínűleg több gyilkosságért is felelősek. A tanács jelentésében egyidejűleg felhívta a figyelmet arra is, hogy több helyi beszámoló a fegyveres lázadó csoportok által végre hajtott gyilkosságokról tesz említést. Egyre több támadás éri az Aszad-ellenes erők részéről a kisebbségben élő keresztényeket, mert a lázadók potenciális veszélyforrásnak, a regnáló elnök támogatóinak tartják őket. Bővebben>>>
