Szaúd-Arábia és Katar újabb határozatot akar megszavaztatni az ENSZ-közgyűlésben Szíria ügyében: politikai átmenetre és demokratikus kormány létrehozására szólítanak fel, miután a Biztonsági Tanács (BT) eddig kudarcot vallott a válság kezelésében.
A BT szerdai közel-keleti vitanapján Abdalláh al-Muallimi szaúdi nagykövet és Abder-Rahmán al-Hamadi katari diplomata bejelentette, hogy ez ügyben a világszervezet 193 tagú testületéhez fognak fordulni, ahol nincs lehetőség vétóra. Ahogy a Washington Post megírta, többek között ez az a két ország, amely fegyvereket szállít a szíriai felkelőknek. Úgy látszik, most már új, diplomáciai utat keresnek gazdaságpolitikai céljukhoz, melyet a rezsim megdöntésével akarnak elérni.
A Magyar Nemzet vezércikkei:
A háború vonzásában (részlet): Másfél éve nemegyszer hallgathatták meg a védelmi, biztonságpolitikai témákkal foglalkozó újságírók a nyugati vezetők ígéretét, miszerint nem lesz beavatkozás Líbiában. Aztán – ahogy Oroszország félrenézett a Biztonsági Tanácsban – mégiscsak lett. A „lakosság védelmére” szóló humanitárius mandátumból végül széles körű intervenció bontakozott ki, s ha Kadhafi líbiai vezetőt nem is úgy sikerült eliminálni, ahogy a parasztot veszik le a sakktábláról (mintegy hét hónapig kitartott a rezsim), a lényeg az, hogy külső segítséggel rezsimváltás történt. Azóta ha a fősodrú médiumok immár elég magas ingerküszöbét Líbiával szemben meghaladja egy hír, megbizonyosodhatunk arról, hogy milyen szépen is virágzik a líbiai demokrácia a különböző fegyveres bandák uralta, egykor országnak nevezhető entitás helyén, az észak-afrikai homokban.
Szíriai hadszíntér (részlet): Súlyos csapást szenvedett el tegnap a szíriai hatalom, amely eddig a legeredményesebben dacolt az arab tavasz fedőnevű geopolitikai folyamat feltartóztathatatlannak tűnő menetelésével. A nyugati hatalmak és Nyugat-barát térségi rezsimek által támogatott fegyveres csoportok öngyilkos terrortámadása megölte az ország vezetésének több tagját, köztük az ortodox keresztény védelmi minisztert, illetve helyettesét, aki nem mellékesen Bassár el-Aszad elnök sógora is egyben. A merénylet azzá a lélektani fordulóponttá válhat, amelytől az út a rendszer és az ország összeomlásához vezet.
Oroszország és Kína a múlt héten megvétózott egy BT-határozatot, amely szankciókkal fenyegetve gyakorolt volna nyomást a damaszkuszi kormányra az erőszak leállítása érdekében. Bassár Dzsaafari szíriai ENSZ-nagykövet a szerdai ülésen azzal vádolta Szaúd-Arábiát és Katart, hogy katonailag, pénzügyileg és politikailag beavatkozik Szíria belügyeibe, és összeesküvést sző Kofi Annan ENSZ- és Arab Liga-megbízott hatpontos béketerve ellen.
A harcok áttevődtek a városon kívülre
Közben Damaszkuszban a kormányerők visszaszerezték az ellenőrzést a korábban a felkelők kezére került városrészekben. A harcok áttevődtek a városon kívülre; csütörtök reggel Damaszkusztól délre, Jarmúk palesztin menekülttáborban harckocsi-elhárító rakétákkal és gépfegyverekkel lőtték egymást a szemben álló felek.
Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH) közlése szerint továbbra sem nyugodt a helyzet, sem keleten, az Eufrátesz partján fekvő Deir-ez-Zórban, sem a középső országrészben, Hamában. Mindkét városban két halálos áldozata volt a fegyveres erőszaknak, Hamában két civil volt az áldozat. Az OSDH szerint 15 civil halt meg Aleppóban szerdán.
