Dárdai: „Ha nem maradok, belül sírni fogok ”

Mindkét edző jó meccset emlegetett, dicsérte az övéit.

Ch. Gáll András
2014. 11. 18. 23:25
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Két – ha nem is maradéktalanul elégedett, de – pozitív szemléletű edző nyilatkozott a Groupama Aréna sajtószobájában a Magyarország–Oroszország nemzetek közötti felkészülési mérkőzés után, amelyet 2–1-re megnyertek a vendégek.

Fabio Capello, az oroszok sokat támadott szövetségi kapitánya:

– Jó mérkőzés volt, kimondottan jól futballoztunk, elégedett vagyok a látottakkal. Elértük a célunkat, lehetőséget adtunk a fiataloknak a tapasztalatszerzésre. Sajnos a tétmeccseken nem játszunk ilyen jól, mint a barátságos összecsapásokon, ennek az az oka, hogy a nagy nyomást nem minden játékosok bírja el. Bécsben sem érdemeltünk vereséget, ott sem volt gond a játékunkkal. Az ellenfelünkről annyit, hogy látszik a magyar válogatotton Dárdai Pál keze munkája.

Dárdai Pál a tőle megszokott lendülettel, mosolyogva beszélt:

– Nem bújok bele kamudumákba, hogy ki rúgott többet kapura a meccsen, meg efféle szövegek. Mindenki megkapta a játéklehetőségét, én láttam azt, amit akartam. Az első félidőben megvoltak a labdaszerzéseink, de az oroszok ebben jobbak, nem voltak igazi lehetőségeink, a pálya széle felé játszottunk, nem középre, nem voltak gólhelyzeteink. A második félidőben játszó cseréken láttam, hogy kikre lehet számítani, kik azok, akik nem megfelelők a nemzetközi szinthez. 2–0-nál sem adtuk fel, ez pozitív, a hajrában nem 0–3 lett vagy 0-4, hanem 1–2, ennek örülök, de sok mindennel nem vagyok megelégedve.

Dárdai természetesen nem örült az 1–2-nek.

– Hosszú idő óta ez az első vereségem, ennek nem örülök, de a csapatra azért büszke vagyok. Boldogabb kapitány vagyok, mint Capello, aki pedig győzött. Ebben az 1–2-ben nincs semmi szégyellnivaló. A jövőmről annyit, hogy gyors döntést két-három hét alatt lehet hozni. Egy biztos: ha nem maradok a válogatottnál, belül sírni fogok. Tudom, mit jelentek az MLSZ-nek, a családomnak, a játékosaimnak, a szurkolóknak. És azt is tudom, hogy egy seggel nem lehet megülni hetvenmillió lovat. A Hertha BSC az a klub, ahol lettem valaki. Olyan döntést kell hoznom, hogy lehetőség szerint senki se sérüljön. A válogatottunk abban az esetben, hogyha mindenki egészséges, és minden összejön, maximum a csoportjában a harmadik tud lenni, ez a realitás.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.