A Központi Nyomozó Főügyészség képviselője perbeszédében némileg módosította, kiegészítette, de lényegében fenntartotta a 2014 szeptemberében ismertetett vádiratban foglaltakat a K. Zoltán és tizenhat társa ellen vesztegetés bűntette miatt zajló eljárásban, az úgynevezett REAC-ügyben.
Indítványában minden vádlottra felfüggesztett szabadságvesztés, több esetben foglalkozástól eltiltás és vagyonelkobzás kiszabását kérte. Súlyosbító körülményként a cselekmény gyakoriságát és a társas elkövetést, enyhítőként pedig azt említette, hogy jelentős idő telt el a cselekmények elkövetése óta, a vádlottak kivétel nélkül büntetlen előéletűek voltak, többeknek pedig kiskorú gyermek eltartásáról kell gondoskodniuk. Hozzátette: néhányan a vallomásukkal jelentősen hozzájárultak a nyomozás sikeréhez.
Az elhangzottak alapján ebben az ügyben elsősorban két korábbi REAC-futballista, S. Balázs harmad- és H. Gábor negyedrendű vádlott tett feltáró jellegű vallomást. Több manipulált mérkőzés előtt S. Balázs szervezte be csapattársait, és ő volt a pénzátadó is. A vád szerint K. Zoltán első- és L. Mátyás másodrendű vádlott szervezőként
„a végeredmény előzetes ismeretében ismeretlen fogadóirodáknál ismeretlen összeggel, haszonszerzés céljából”
fogadni akart a meccsekre. A vádirat nyolc, 2007 szeptembere és 2009 májusa között játszott mérkőzést említ. Az ügyész szerint a vádlottak megsértették a Büntető törvénykönyv, a Munka törvénykönyve, a sporttörvény, valamint a Magyar Labdarúgó Szövetség versenyszabályzata és fegyelmi szabályzata több pontját.
Az ügyész azt mondta, hogy aki egyszer bekerült a bundázók körébe, az akkor is kapott pénzt egy-egy elcsalt meccs után, ha azon a találkozón például gólt lőtt, gólpasszt adott vagy csereként beállva csak kevés időt töltött a pályán.
Az ügyész két másik vádlott vallomását is felidézte. P. Tibor azt mondta, a klub által – szóban felajánlott – prémiumokat szinte soha nem kapták meg a játékosok. K. Vince pedig elárulta, hogy aki nem hosszabbította meg nyáron lejáró szerződését már a téli szünet előtt, az tavasszal egyáltalán nem kapott fizetést. Ezek is hozzájárulhattak, hogy a labdarúgók vesztegetésből egészítették ki a bérüket. A manipulációért felajánlott összeg rendszerint 2000-2500 euró volt játékosonként.
Az egyik vádpont szerint az 5-0-ra végződött Honvéd–REAC Ligakupa-meccs előtt a később, 2012 márciusában öngyilkosságot elkövető K. Róbert REAC-klubigazgató volt a fogadási csalás közvetítője, vagyis ő ismertette a lehetőséget a játékosokkal, holott a köztudatban a bundázás egyik legnagyobb ellenzőjeként tartották számon. A klubvezető – aki akkoriban a Magyar Labdarúgó Szövetség tisztségviselője is volt – azt is közölte a futballistákkal, hogy akinek ez nem tetszik, az hagyja el az öltözőt, de ezt senki nem tette meg. Mivel a meccsen az elvárt eredmény született, a vádirat szerint a klubigazgató egyenként behívta az irodájába a bundázókat, és átadott nekik 100-100 ezer forintot, egyben közölte, ha valaki később kérdezi, akkor mondják azt, hogy ez az előző héten lejátszott, 1-1-re végződött NB I-es Honvéd–REAC mérkőzésért járó prémium.
Ahogy a másik – a Siófok és a Diósgyőr meccseit tartalmazó – ügyben, ebben az eljárásban is lényegi kérdés, hogy a rákospalotaiak egykori vezetőedzője, A. Zoltán tizenegyedrendű vádlott gazdasági társaság önálló intézkedésre jogosult dolgozójának tekinthető-e. Ha a bíróság – az ügyészség álláspontját elfogadva – úgy dönt, hogy igen, több vádlott esetében komolyabb büntetés szabható ki, ám letöltendő szabadságvesztés valószínűleg akkor sem fenyegetne senkit.
A tárgyalás jövő héten a védőbeszédekkel folytatódik. Az elsőfokú ítélet kihirdetése márciusban várható. A Siófok és a Diósgyőr mérkőzéseit tartalmazó ügyben április 7-ére tűzték ki az ítélethirdetést.
