Kicsoda Gianni Infantino, a FIFA új vezére?

Ugyan a FIFA több reformot is végrehajtott, kérdéses, Infantinóval valóban elkezdődik-e egy új korszak.

Negyvenöt éves, olasz származású svájci és ügyvéd – akinek születési helye egész közel esik Sepp Blatteréhez. Ő Gianni Infantino, aki 2000 óta dolgozik az Európai Labdarúgó-szövetségnél (UEFA). Olaszul, franciául, spanyolul, angolul és németül is anyanyelvi szinten beszél. Azt követően jelöltette magát a FIFA elnöki posztjára, hogy felettesét, Michel Platinit elmeszelte a FIFA etikai bizottsága egy korrupciós ügy miatt, és nyolc évre eltiltotta Sepp Blatter FIFA-elnökkel együtt. Infantino közölte: amennyiben Platini fellebbezése sikeres lesz, feladja kampányát, és beáll mögé. Ám az egykori francia focista – aki Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel is jó viszonyt ápol – fellebbezése nem volt sikeres, csak eltiltását csökkentették (Blatterével együtt) hat évre.

Így Infantino maradt – pedig tényleg nem akart elnökjelölt lenni, állítólag sorsoláson dőlt el az UEFA-nál, hogy ő indul –, és Szalmán bin Ibrahim Al-Kalifa sejket legyűrve lett a FIFA elnöke. Korábban leszögezte: ugyan lojalitásból lépett volna vissza Platini javára, amennyiben megválasztják, már nem fog félreállni.

Infantino utoljára 18 évesen indult választott pozícióért: akkor egy, a szülővárosa, Brig mellett működő kis fociklub vezetéséért szállt harcba – írja a The New York Times. Akkor két nála jóval idősebb, tapasztaltabb és beágyazottabb ellenfele volt, ám Infantinót tartották a sötét lónak, aki ha nyer, képes lehet a kis amatőr csapatot felfelé elindítani a svájci futballban. Sokan kételkedtek a tinédzserben, de Infantino – akinek neve együgyűt, bolondot jelent – tökéletes kampánytrükköt vetett be.

„Azt mondtam nekik, hogy ha nyerek, édesanyám fogja mosni minden hétvégén a focimezeket. És nyertem. Úgyhogy tényleg kimosta”

– mesélte nevetve.

Komolyabb munkát azonban nem a svájci kiscsapatnál végzett. Annál a Neuchateli Egyetemen működő szervezetnél dolgozott az UEFA előtt, amely nemrég kimutatta, hogy az idei, franciaországi Európa-bajnokságra kijutott válogatottak közül a magyar az egyik legidősebb és legnehezebb is. A Centre International d’Étude du Sport (CIES) főtitkári posztjáról igazolt át 2000-ben az UEFA-hoz, ahol jogi ügyekkel foglalatoskodott, majd egyre feljebb lépkedett, miközben szorosra fűzte a szálakat az Európai Unióval és kormányaival. 2009 óta az UEFA főtitkára – azaz Michel Platini jobbkeze –, e minőségében pedig több komoly eredmény elérésében is részt vett. Az UEFA bevezette a Financial Fair Play szabályrendszert, amellyel a gazdag és szegény európai klubok közti szakadék növekedését igyekszik megelőzni.

Ez időszak alatt reformálták meg a Bajnokok Ligája selejtezőit és hozták létre az Európa-ligát is, mindkét lépéssel a szegényebb csapatokat kívánták helyzetbe hozni. Ha ezek a reformok nem lettek volna, jó eséllyel nem jutott volna a Debrecen a Bajnokok Ligájába vagy az Európa-ligába. Infantino felügyelte az Európa-bajnokságok résztvevői létszámának bővítését, amelynek révén Magyarország is ott lehet idén Franciaországban. Emellett szintén a nevéhez (is) fűződik a 2020-as Európa-bajnokság tizenhárom helyszínen való megrendezése – ezek egyike Budapest lesz. Nem csoda, hogy Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöke is őt támogatta.

Az UEFA-nál eltöltött évek alatt Infantino komoly tapasztalatot szerzett abban, hogyan kell egy nagy szervezet operatív vezetését irányítani. Ismerői szerint pillanatok alatt képes poénkodós hangulatról halálkomolyra váltani, ha egy adott helyzet megkívánja. Mindig az érdekli, hogy egy adott munka készen van-e és vannak-e eredmények. Mivel neki vannak, alkalmasnak tartotta magát a posztra. „A lehetőség, hogy ne csináljak semmit, nem reális opció számomra” – mondta egyszer ezzel kapcsolatban az említett New York Times-cikk szerint.

Akármennyire is igazolják az eredmények Infantinót, sokak szerint nem lesz tökéletes elnök. Egyesek szerint túl Európa-központú lesz, mások azt teszik szóvá, hogy a FIFA mindenható svájci urát egy svájci sportdiplomata követi. Szalmán sejk a kampányban amiatt kritizálta, hogy csak azért akarja a világbajnokságok mezőnyét 32-ről 40-re bővíteni, hogy szavazatokat szerezzen. De a legkomolyabbat a francia Jérome Champagne – Blatter egykori jobbkeze – ütötte Infantinón, amikor felidézte, milyen rosszul kezelte az UEFA a görög és török fociválságot. 2014-ben mindkét országban komoly fogadási csalási botrány tört ki, egyesek szerint az elmúlt évek egyetlen eredményét sem lehet készpénznek venni ezekben az államokban. Infantino volt az, aki 2015-ben egyeztetett a görög kormánnyal, amely új sporttörvénnyel igyekezett elejét venni az elharapózó korrupciónak a sportágban, de ennél komolyabb szerepet nem vállalt, így nem tudni, pontosan mennyire érintett az ügyekben.

A kérdés az, hogy a megreformált FIFA új vezetője milyen emberekkel veszi körül magát: ha a Blatter-éra romlott közegéből akár egy rohadt alma is marad a kosarában, Infantino elnöksége kudarcra van ítélve.

A FIFA eddigi elnökei: