Ezekre a csillagokra érdemes lesz figyelni az Eb-n

Az Európa-bajnokságon új sztárok születhetnek. Összeszedtük őket egy képzeletbeli csapatba.

A nagyobb tornák, mint az Európa-bajnokság vagy a világbajnokság komoly sansz egy fiatal labdarúgó számára ahhoz, hogy eladja magát egy nagy csapatba. A 2014-es vébé után például James Rodrígueztől volt hangos a sportos világsajtó, le is igazolta utóbb a Real Madrid. A franciaországi Eb-n is biztosan lesz ilyen kiugró tehetség, de vajon ki lesz a torna felfedezettje? Fogtuk magunkat, és egy képzeletbeli szövetségi kapitány bőrébe bújva összeállítottunk egy álomcsapatot az Európa-bajnokság legjobb huszonhárom éven aluli játékosaiból. Íme az MNO U23-as Eb-válogatottja:

Négy éve kirobbanthatatlan a Bayer Leverkusen kezdőjéből, és még csak most töltötte be a huszonnegyedik évét. Alig tizenkilenc évesen dobták be a mély vízbe a gyógyszergyáriak – akik 2011 nyarán szakmailag alaposan megfontolt, ám annál meglepőbb döntést hoztak: leigazolták a Vfb Stuttgart harmadik számú kapusát, ugyanis a két Bayer-hálóőr, René Adler és Fabian Giefer sérüléssel küszködött. A Bundesliga első fordulójában a Werder Bremen jött szembe, a csapat összeállítása pedig a friss szerzeménnyel kezdődött. Leno nem illetődött meg, magabiztosan védett, csapatát győzelemhez segítette.

A szezon folytatása hasonlóan alakult; ha az ember nem tudta volna, hogy egy tizenkilenc esztendős kapus véd, azt hihette, többévi Bundesliga-rutinnal felvértezett portás áll a leverkuseni kapuban. Első három mérkőzésén nem tudták bevenni a hálóját, és az idény folytatása is nagyszerűen alakult számára. Megbízható, higgadt teljesítményt nyújtott, látványos védéseket mutatott be, és lábbal is bármikor megjátszható volt.

További méltatásként elég, ha annyit mondunk, a Real Madrid is többször érdeklődött iránta. Fejlődése töretlen, ha nem lenne kortársa napjaink legjobb kapusának, Manuel Neuernek, egészen biztosan a nemzeti csapatban is az övé lenne az egyes mez.

Azt hihetnénk, egy spanyol tehetség, kiváltképp ha a Barcelonánál nevelkedik, biztosan megkapja az esélyt hazájában, hogy profivá váljon. Ez persze csak a látszat, csak egyes kiválasztottaknak adatik meg, hogy pályára lépjenek Lionel Messivel egy csapatban. Nem sikerült ez Cesc Fabregasnak sem, akinek az Arsenal dobott mentőövet, ami utóbb telitalálatnak bizonyult. A legutóbbi Eb híres hamis kilencesének karrierjére kísértetiesen hasonló pályafutás van kibontakozóban ismét az Ágyúsoknál.

Héctor Bellerin tizenhat évesen került Wengerékhez, közvetlenül miután a Barcánál megköszönték szolgálatait. Az Arsenal akadémiáján sem állt meg a fejlődése, 2013 szeptemberében pedig bemutatkozhatott a Premier League-ben.

Technikás, szélvészgyors, és a helyezkedése is kiváló. Nehéz mögé kerülni a jobbhátvéd pozíciójában, idén pedig már alapembernek számított. Ez pedig Eb-meghívót ért a huszonegy éves bekk számára, tegyük hozzá, teljesen megérdemelten.

Egy klublegenda pótlása mindig óriási feladat, különösen ha John Terrynek hívják az illetőt. A Chelsea is megszenvedett a feladattal, hogy az Everton középhátvédje, John Stones London kék felébe tegye át a székhelyét. Az üzlet végül meghiúsult, pedig Abramovicsék bőszen dobálóztak a tízmilliós tételekkel.

Stones így ezt az idényt is Liverpoolban töltötte, és bár idén nem játszott olyan megbízhatóan, tehetségéhez kétség sem férhet. Kérdés, megkapja-e a lehetőséget kezdőként; ha így lesz, egészen biztosan élni is fog vele. Akkor még a tavalyinál is erőteljesebb ostrom alá veszik majd a kérők, de valami azt súgja, ez nem lesz nyűg számára. A huszonkét éves jobbhátvéd megmutathatja az angol válogatottban az Eb-n.

Egy makacs sérüléshullám közvetlenül a téli átigazolási szezon zárulta után, a Bajnokok Ligája-nyolcaddöntők előtt komoly probléma. Pláne, ha a a csapat összes középső védője maródi. Ebben az irigylésre cseppet sem méltó helyzetben találta magát a Bayern München idén. Még a néhány hete igazolt Serdar Tasci is kidőlt a Juventus elleni csata előtt. Guardiola mesternek sürgős megoldást kellett találnia, arra azonban senki sem számított, hogy a védelem tengelyébe állítja a huszonegy éves középpályást, Joshua Kimmichet. Nyerő húzás volt ez a tar trénertől.

A bajorok drukkerei körülbelül úgy fogadhatták a döntést, mint a magyarok Kleinheisler kezdőbe jelölését a norvégok elleni pótselejtezőn. És pontosan úgy érezhettek a Juve-meccs után is, mint mi Kleinheisler gólját követően. A német tehetség ugyanis nagyszerű teljesítményével igazolta edzője döntését.

Csakúgy, mint a szezon hátralevő részében.

Ritkaság, hogy valaki hátvéd létére egy bombagólnak köszönhetően tesz szert széles körű ismertségre, Samuel Umtiti a kivételt erősíti. A francia bekk a Tottenham elleni Európa-liga-összecsapáson olyan lövést küldött Michel Vorm kapujába, amelyet még legtechnikásabb csatárok is megirigyelhettek.

Ha azonban csupán a lövőtechnikája lenne kivételes, Umtiti aligha lehetne a Lyon alapembere már évek óta. Mégpedig vitathatatlanul az, idén neki is hatalmas szerepe volt abban, hogy a francia gasztrofőváros magabiztosan masírozott a második helyre a Ligue 1-ben.

Kőkemény, harcos játékos, aki technikailag is kellően képzett, és hatékonyan képes segíteni a támadójátékot.

Manapság sem hemzsegnek a világszerte ismert, technikás irányítók az angol keretben, Franciaországba azonban elutazik egy szupertehetség, a mindössze húszesztendős Dele Alli személyében, aki képes a szóban forgó poszton játszani. Sőt, világklasszis szinten teljesíteni. A Leicester City tündérmeséje mellett Dele Alli sztorija is címlapokra kívánkozik. A tottenhames középpályás a tavalyi szezont még a harmadosztályú Milton Keynes Donsban töltötte, csapatát feljutáshoz segítette. Az idei szezont már a Sarkantyúsoknál kezdte, és rögtön élni is tudott a Mauricio Pochettino által felkínált lehetőséggel.

Hamar kiderült, remekül lát a pályán, kiválóan szervez, technikailag kifogástalan, és a munkabírása, valamint az akaratereje is szembetűnő. Remekül megállta a helyét a középpályán, meglőtte a szezon gólját, és az egyik legfényesebb csillaggá kezdi kinőni magát a PL-ben. Az Eb-n még fényesebben ragyoghat.

A másodosztály alsóházának állandó szereplőjétől igazolt a Bundesliga második legerősebb csapatába tizenkilenc évesen. A legtöbben úgy voltak vele, a Dortmund megszerzett egy ígéretes futballista a cserepadra.

Erről azonban Thomas Tuchel vezetőedző és maga a játékos is másképp gondolkodott. Weigl megkapta az esélyt, és kiszorította a tapasztalt alapembert, Sven Bendert. Fontos szerepe volt a dortmundi középpálya stabilizálásában, az ellenfél támadásainak megszűrésében.

Az egész szezon során magas szinten játszott, rendkívül érett, kiforrott játékos benyomását keltve. Minden csapatban szükség van hasonló focistákra, akik képesek mentesíteni a technikás támadókat.

Szemtelenül fiatalon lett az FC Liverpool sztárja. Már első meccsein látszott, nem tucatjátékos, aki legfeljebb elvégzi a rá bízott feladatot, de szellemességet nem csempészik a játékba. Gyorsaságra, cselezőkészségre, lekövethetetlen irányváltásokra, halálpontos lövőtechnikára épít.

Liverpoolban imádták, nyári klubváltásával azonban kiverte a biztosítékot. A Manchester Cityben is hasonló eredményességgel focizott, és belekóstolhatott a Bajnokok Ligája világába, ahol szintén megállta a helyét. Miért pont az Eb-n fuccsolna be?

Kevesen mondhatják el magukról, hogy tizennyolc éves korukra a világ legjobb csapatai udvarolnak kegyeikért. Renato Sanches azonban annyira jól teljesített a Benficában, hogy az utóbbi hónapokban kis túlzással a fél világ le akarta igazolni. Végül a Bayern München lett a befutó, a portugál futball legújabb gyöngyszeme jövőre már az Allianz Aréna közönségét boldogíthatja. A bajorok harmincötmillió eurót sem sajnáltak érte, és ismerve az utóbbi idények müncheni üzleteit, nagy eséllyel megérte a befektetését.

Sanches képességeit Rui Costáéhoz hasonlítják, jelenleg őt tartják az egyik legkiemelkedőbb szűrő középpályásnak Európában. Ha valóban hasonló pályafutást tud befutni a Zöld-foki-szigetekről származó portugál labdarúgó, akkor tizenöt év múlva elégedetten tekinthet majd vissza karrierjére.

Reméljük, az Eb-n nem a magyar válogatott ellen csillantja meg valós tudását.

Már-már valószerűtlen, hogy egy labdarúgó tizenkilenc évesen elmondhassa magáról: három topbajnokságban is bajnoki címet tudott szerezni. Pedig lehetséges a dolog, kérdezzék csak Kingsley Comant, a Bayern szélsőjét, aki a Paris Saint-Germain, a Juventus és a nagyobbik müncheni gárda színeiben is begyűjtötte az első helyet.

Az ugyan igaz, hogy nevelőegyüttesében nem igazán jutott szóhoz, Itáliában sem mondhatta magát alapembernek, a bajoroknál idén azonban sokat tett a csapat sikeréért. Jól helyettesítette Robbent, és a képzett szélsők minden fegyverével fel van vértezve: gyors, jól cselez, és a kapura is veszélyes. A hazai rendezésű kontinenstorna pluszmotivációt adhat számára.

Kérdezhetik, az angol bajnokság idei gólkirálya miért szerepel egy ilyen listán, hiszen kell-e már ennél is jobban felfedezni, viszont Kane még nem lépte túl a korhatárt, és még ennél is több van benne.

Tavaly robbant be igazán a köztudatba, amikor a Tottenham színeiben zsákszámra lőtte a gólokat. Nagyszerű teljesítménye válogatottbehívót ért, hamarosan pedig már a nemzeti csapat első számú csatáraként számolt vele mindenki.

Az idei szezonja nem indult jól, kissé beragadt, de aztán ismét megtalálta góllövőcipőjét, melyet le sem vetett a záró fordulóig. Gólkirály lett, és bérelt helyet harcolt ki az angolok Eb-keretében. Nem is lehet más a célja, mint Franciaországban is a gólkirályi címre törni.

Cserék nélkül nem sokat ér egy csapat, lássuk, kik ülhetnének a kispadon.

Jó spanyol kapusokból ezúttal sincs hiány, a Sevilla portása pedig már két szezonban is megbízható teljesítményt nyújtott az andalúzoknál. A tavalyi Európa-liga-menetelés egyik főszereplőjéről beszélünk.

Emre Can

A Bayern akadémiáján nevelkedő középpályás a bajoroknak nem kellett, de Liverpoolban mutatott teljesítménye bizonyította, túl könnyen adtak túl rajta Münchenben. A védelem tengelyében is használható.

A francia utánpótlás-válogatottak sztárjaként robbant be, majd nagyon hamar kinőtte a Lille csapatát. A PSG csapott le rá, ám a fővárosiaknál nem kapta meg a kellő bizalmat. Tavaly Rómába tette át a székhelyét, ahol bizonyította, értékes kincsről mondott le előző csapata.

Renato Sancheshez hasonlatosan ő is a Benfica csiszolatlan gyémántjaként állt légiósnak, előtte azonban a Sasoknál is remek teljesítményt nyújtott szűrőként. A La Ligában szereplő Valencia szerződtette, ahol töretlen fejlődést mutat.

Félpályás gólt lőtt szabadrúgásból a Dortmundnak, és megmentette a Hamburgot a kieséstől. Nem lepődött meg senki azon, hogy elvitte a Bayer Leverkusen. Itt is hamar a csapat egyik sztárja, valamint a bajnokság leghatékonyabb szabadrúgáslövőjévé vált.

Az FC Portoban már nagyon fiatalon alapember tudott lenni, majd a fővárosba, a Sportinghoz igazolt. Itt lett a bajnokság egyik legnagyobb sztárja, és a zöld-fehérek legféltettebb kincse. Remekül szervezi a játékot és mozgatja a csapatát, ezt az Eb-n is megcsodálhatjuk.

A Schalke szélsője a Real Madrid elleni BL-párharc visszavágóján nagy meglepetést keltett a kezdőcsapatba való benevezésével. Teljesítményét látva azonban már nem lehetett kérdés tehetségét illetően. Gólt szerzett a Bernabéuban, ami elégnek bizonyult arra, hogy egy sor európai sztárcsapat érdeklődését felkeltse.

Egy újabb portugál ígéret, aki a Bragában az egyik legjobb szélsőjévé vált korosztályának. Franciaországban tovább nőhet az ázsiója, akkor pedig jó eséllyel nevesebb bajnokságban is bizonyíthat ősztől.

Minden hadra fogható United-támadó sérüléssel küszködött a Midtjylland elleni Európa-liga-visszavágó előtt. Louis van Gaal a mindössze tizennyolc éves Rashfordnak szavazott bizalmat, aki élt is a kínálkozó lehetőséggel, és duplázott. Aztán a City elleni városi derbin is gólt szerzett. Mesébe illő berobbanás, amely Eb-meghívót ért.