Eb-hatás? Kevesebben járnak meccsre, mint tavaly

Az MLSZ nyolcezres átlagnézőszáma álom. De miért? Pedig ki lehetne csábítani az embereket.

Még Portugália Eb­-győzelme előtt, de már azután, hogy a mieink hazatértek Franciaországból, Dárdai Pál fontos kérdéssel fordult az NB I-­ben szereplő klubok tulajdonosaihoz. A nemzeti együttes korábbi szövetségi kapitánya azt javasolta, hogy az első öt forduló találkozóit ingyen lehessen megtekinteni. A Hertha BSC trénere a nyitány előtt tovább „emelte a tétet”, amikor azt is megemlítette, hogy helyre kell állítani a szétvert szurkolói kultúrát. 

A Németországban dolgozó szakember elképzelése mögé az MLSZ első embere, Csányi Sándor is beállt. Bár sem a szurkolók, sem az ingyenesség nem került terítékre az OTP­-vezérnél, mindössze arról beszélt, hogy az első osztályú csapatok kedvezményekkel csalogassák ki a nézőket a bajnoki mérkőzésekre. Kettejük mondandójának közös nevezője egyértelmű: kihasználni az Eb­-szereplés utáni népszerűséget.

A számok azonban kíméletlenül rámutatnak: a hazai focivezetés céljai, reményei nem érdeklik a magyar drukkereket. Összevetve az első nyolc forduló tavalyi és idei nézőszámait jól látszik, az éjjel hétvégente a magyar klubok stadionjaiban mégis véget ér. Az NB I átlagos meccsenkénti nézőszámának 2016-ra az MLSZ célkitűzéseinek megfelelően 8000-re kellett volna emelkednie. Ennek, de még a négy-ötezres átlagnak az elérése is álom egyelőre. Hozzá kell persze tenni, hogy a Haladás, az MTK, a Videoton és az Újpest is vendégségben játssza meccseit stadionjának felújítása miatt, de úgy tűnik, érdemben ez nem befolyásolja „hazai” nézőszámaik alakulását.

Jelek

Az MTK és a Ferencváros dunaújvárosi mérkőzése hozta az NB I 8. fordulójának legalacsonyabb nézőszámát, sőt ilyen kevés néző előtt még soha nem rendeztek örökrangadót.

„Az Eb­-siker hatását közvetlenül a magyar első osztály mindennapjaira vonatkoztatni azért sem célszerű, mert két különböző típusú közegről van szó. A válogatott játékosok nagy része külföldön játszik, így ha egy szurkoló kimegy egy válogatott meccsre, a legjobb magyar futballistákat láthatja, akikkel nem találkozhat hétről hétre Magyarországon” – vázolta fel a háttérben megbúvó okokat Zsédely Péter. A Sportmarketing Hungary munkatársa fontos tényezőre mutatott rá. Kiemelte ugyanis, hogy a nyugati pontvadászatok nézőszáma sem ugrik meg egy kontinenstorna vagy világesemény után.

„Hiába sikeres a belga nemzeti tizenegy, a bajnokságban nem dőlnek meg a nézőcsúcsok. Ez azért van, mert a legnagyobb sztárok (Hazard, Fellaini, Kevin de Bruyne) Angliában játszanak” – tette hozzá a Belgiumban élő Zsédely, aki a belga mellett a lengyel folyamatokra is kitért. Rávilágított, hogy Lengyelországban a 2012­-ben Ukrajnával közösen rendezett kontinenstorna után nem volt tapasztalható szignifikáns növekedés a nézőszámok tekintetében, pedig a nagy eseményre új stadionok épültek, amelyekhez komoly infrastruktúrát is létrehoztak. (Idekívánkozik a Juventus előbbivel ellenkező példája. A 69 ezres Delle Alpi, a Zebrák korábbi stadionja a Serie A-s mérkőzéseken általában kongott az ürességtől, pedig a Juve a legnépszerűbb csapat Olaszországban. Miután 2011-ben átadták az új arénájukat, az első szezonban minden hazai meccsük telt házas volt, ez 41 ezer nézőt jelent. Gyorsan tegyük hozzá, a legjobb olasz csapatra mindig többen lesznek kíváncsiak, mint a legjobb magyarra.)

Mint azt Zsédely felvázolta, a Lengyel Labdarúgó­-szövetség hosszú távú stratégiát alakított ki. Ennek részeként a stadionokat biztonságos és egyben kulturált szórakozásra alkalmas létesítménnyé alakították. Háttérbe szorították a korábban tapasztalható huliganizmust, emellett emelték a bajnokság színvonalát. Utóbbi célkitűzés mára valóban teljesült, hiszen több közép­- és kelet-európai játékos számára a topbajnokságok ugródeszkájává vált az Ekstraklasa, azaz a lengyel élvonal.

A szakember válaszolt a korábban már idézett és meg nem valósult Dárdai-felvetésre. A mérkőzések ingyenessé tétele a hosszú távú építkezés egyik első lépcsője lehetett volna, amely jellegét tekintve inkább gesztusértékű, mintsem megoldás a fennálló problémákra. A sikeres Európa­-bajnokság olyan közeget alakított ki átmenetileg, amelyben a labdarúgás iránt kevésbé érdeklődők is fogékonyabbá váltak a sportág történéseire. Ezt pedig jobban ki lehetett volna használni.

„Az ingyenes beengedés az első találkozási pont a szurkoló és a klub között. Ahhoz, hogy a drukker később visszajöjjön, megfelelő szolgáltatást kell nyújtani. A stadionba kilátogató például tudjon megfelelően parkolni, online jegyet venni, tiszta állapotban igénybe venni a mellékhelyiséget, vagy a gyerekét gondolkodás nélkül kivinni a stadionba. Ha ennek az ellenkezőjével találkozik, akkor nem megy vissza.” A stadionépítési lázzal a kormány most ezt próbálja megalapozni, más kérdés, hogy ez komoly társadalmi ellenállásba ütközik, hiszen máshol is lenne helyük a tízmilliárdoknak.

A Magyar Labdarúgó-szövetség a maga módján próbál tenni a futball iránti vonzalom erősítéséért. Elérte, hogy a korábbi meccsözönhöz képest kevesebb bajnoki mérkőzést közvetítsen a tévé, abban reménykedve, hogy így többen mennek ki a stadionba. Megkísérli a huliganizmust a nullára redukálni, de példaként lehet említeni a beléptetések szigorítását vagy éppen a szurkolói kártya bevezetését, amit az erős ellenérzések nyomán fakultatívvá tettek a kluboknak. Persze sok olyan drukker akad, aki szerint a kutya máshol van elásva: nem a klubkártya kiváltása, a tenyérszkenner vagy a szurkolói erőszak tartja távol a futballkedvelőket, hanem a gyenge színvonalú foci.

A szövetség nyáron a fentieken túl még egyet lépett: elindította a szurkolóiklub-programját. Az MNO által elsőként megírt elképzelés lényege, hogy új kedvezményrendszert vezet be a nemzeti csapat mérkőzéseire. Az MLSZ Szurkolói Klubnak azok lehetnek a tagjai, akik regisztrálnak az arra kijelölt honlapon, emellett klubkártyával vagy MLSZ-futballkártyával rendelkeznek. Az NB I­-es csapatnál a bérlet-­ és a jegyvásárlás alapján jár majd árkedvezmény a válogatott mérkőzéseire.

„Ettől azt reméljük, hogy a válogatott iránti érdeklődés egy részét az NB I irányába is aktiválhatjuk” – indokolt a szövetség.

Az MLSZ által célzott „aktiválás” hatékonyabb lenne, ha a rendszer a klubokkal összhangban működne. Ennek hiányára mutatott rá a Honvéd marketingigazgatója. Dudás-Györki Tamás elmondta, a válogatott sikere csak a nemzeti csapat mérkőzéseire hat ki, de hiányzik egy egységes marketingszemlélet.

A szakember kifejtette, a célok eléréséhez szükség lenne egy, a nyugat-európai bajnokságokban vagy éppen a tengerentúlon (pl. az NBA-ben) létező egységes arculatra. Ennek létrehozása az MLSZ irányításával ugyanis olyan alapot teremtene a nézőszám növelésére, amelyhez a kluboknak már „csak” hozzá kell tenniük a magukét.

Hogy ez mit is jelent a gyakorlatban? A cél a szövetség és a klubok részéről az, hogy több néző legyen az első osztályú mérkőzéseken, ennél is egyszerűbben fogalmazva, hogy az emberek és a honi futball közelebb kerüljön egymáshoz. Ehhez a meggyőzésen, azaz egy felépített kampányon keresztül vezet az út, amelynek központi szervezője kellene hogy legyen az MLSZ. Tévéreklámokkal, plakátokkal fel lehet kelteni a potenciális szurkolók érdeklődését. Az alapozás után jöhetnének képbe a klubok, amelyek kiegészíthetik az országos méretű kampányt.

Annak, hogy egy-egy klub milyen eszközt választ, csak a képzelet szab határt. Hiszen a nyereményjátékoktól a büntetőrúgó versenyeken át el lehet menni odáig, hogy egy-egy klub volt vagy jelenlegi válogatott játékosát is bevonják az adott bajnoki előtti show-ba.

Dudás-Györki Tamás javaslata szerint például a szövetségnek több, az első osztályú labdarúgást népszerűsítő rendezvényt, workshopot kéne szerveznie, amelyen a kluboknak kötelező lenne képviseltetniük magukat.

Emellett az online megjelenésre nagyobb hangsúlyt kéne fektetni. Az angol élvonallal, a Premiere League-gel szemben ugyanis a magyar első osztály mint termék önmagában nem eladható. Az MLSZ erőteljesebben kommunikálhatná honlapján az OTP Bank Ligát, illetve Dudás-Györki szerint az NBA példájából kiindulva létre kéne hozni egy statisztikai aloldalt is, amely játékosokra lebontott adatbázist (futott kilométer, pontos passzok száma) tartalmazna, és kiemelt helyet kapna mind a 12 NB I-es klub honlapján.

A Honvéd marketingigazgatója azt is felvetette, hogy szükség lenne a klubok és a szövetség összefogásával megvalósuló bizottságra, ahol a marketingvonalon dolgozók tapasztalatokat cserélhetnének, illetve közösen ötletelnének a nézőszám növelésén. Dudás-Györki további javaslata szerint az MLSZ-nek fel kéne vennie a klublicenc követelményei közé, hogy minden első osztályú csapat rendelkezzen marketingstratégiával, amely például tartalmazza a közösségi felületek (Facebook, Instagram) meglétét és az azon folyó kommunikáció szabályait vagy épp azt, hogy a játékosoknak egységes háttér előtt kell fotózkodniuk.

Az NB I zászlóshajóinak, azaz szurkolói szempontból leginkább támogatott csapatainak sorát még mindig a Ferencváros vezeti. Ám az adatok azt mutatják, hogy minden tekintetben (hazai pályán, vendégként és átlagban) csökkent a zöld-fehér klub támogatottsága. 

A csúfos BL-búcsú egyik oka is az lehet, hogy a csapat meccseitől távol maradtak a szurkolók. Thomas Doll, az együttes vezetőedzője a 9.tv-nek meg is pendítette: 

„Nagyon sok mindent elértünk az utóbbi időben az ultrák nélkül, de el tudom képzelni, hogy ha mindenki bejönne, akkor meg tudnánk tenni azt a bizonyos következő lépést az európai kupaporondon is.” 

A szurkolók visszacsábításának egy másik, újfajta módja lehet az, amit a Borsonline megszellőztetett . A bulvárlap információ szerint a napokban a bérleteseknek tartott pályabejárást Kubatov Gábor, a Ferencváros elnöke, aki elmondta, hogy januártól részben vagy egészben felválthatja a vénaszkenneres beléptetési rendszert az arcfelismerő azonosítás. 

Az új rendszer állítólag csak a kitiltott drukkerek beazonosítására szolgálna, nem kellene mindenkinek regisztráltatni magát a meccsek előtt. 

Míg zöld-fehér oldalon csökkent az átlagos nézőszám, addig Diósgyőrben például jelentősen többen járnak meccsekre a Magyarfutball.hu adatai szerint. A csapatot sokszor idegenbe is elkísérő fanatikusoknak köszönhetően a piros-fehér csapat találkozóin nőtt az átlagnézőszám.

Labdarúgást szerető emberekben nincs hiány idehaza, ám ahhoz, hogy a lengyel minta hazánkban is megvalósuljon, a válogatott mellett az MLSZ-nek és a kluboknak közösen kell hozzátenniük a magukét egy számokban is megmutatkozó eredményes jövőért.