Öt éve Rubik-kocka-versenyen indult, most a Vidi szupertehetsége

Mi alapján igazol játékosokat a Videoton? Miért pont Berg lett az edző? A klub scoutjai válaszolnak.

„Jól sikerült a klubnak a 2016. nyári átigazolási szezon. Ez az ügyvezetőnek, a sportigazgatónak és a szűk szakmai stábnak köszönhető. A tulajdonosi háttér támogatja a munkánkat, ám az elmúlt időszak eredményeit csak hónapok múlva látjuk. Egyelőre ott tartunk, hogy a vezetőedző elégedett azzal, amit kapott. Azt azonban fontos elmondani, hogy megfelelő szakmai háttér nélkül nem lehet európai szintű klubmodellt felépíteni” – fejtette ki gondolatait Hadnagy Zsolt az átigazolási időszak kapcsán.

Balogh Tamás és Hadnagy Zsolt nemcsak a játékosok, de Henning Berg érkezésében is aktív szerepet vállalt. Kovács Zoltán kérésére már a tréner hivatalos bejelentése előtt nyolc hónappal (amikor még Bernard Casoni távozása után átmenetileg a jelenleg is másodedzőként dolgozó Pető Tamás vezette a csapatot – a szerk.) elkezdték keresni a megfelelő jelöltet. A sportigazgató olyan tréner megtalálását tűzte ki célul, aki képes lehet a magasabb célok elérésére. Beleértve a bajnoki cím megszerzését és a kijutást az európai kupaporondra.

„Alapvetően külföldi edzőn gondolkodott a klub. Több jelöltet gyűjtöttünk össze, akikről egyenként nagyjából 40 oldalas összeállítás készült. ”

A keret építése a korábbi Legia Warszawa-tréner érkezése előtt elkezdődött, a norvég szakember érkezésével pedig csak folytatódott. „Berg nevek nélkül feltette a táblára az elképzelését az adott posztra jellemző tulajdonságokkal, ami tartalmazta a magasságtól kezdve az életkoron át az adott poszton szükséges alapképességeket. Mi pedig ismerve a magyar és a külföldi piacot, elmondtuk neki, kit tudunk ajánlani” – vázolta fel a szakmai munka első lépéseit a korábban a játékosmegfigyelő és a videóelemző szerepét egyszerre betöltő Balogh Tamás.

A Videoton FC-nél alapvetően három (21 év alatti, 21 és 26 év közötti és 26 év fölötti) kategóriába sorolják a játékosokat. A további sorsukat egy többtényezős preferencia-rendszer alapján döntik el. Egy posztra nagyjából 20-30 név volt, ezek között akadtak olyan játékosok, akiknek a megszerzése nem volt reális, de Balog szerint meg kellett „rázni az ajtókat”, hátha.

Hozzátette: ez a felfogás a sportigazgató és Berg szerint két tényező miatt fontos. Egyrészt az adott játékos érezze, hogy kell a klubnak, másrészt, hogy a jövőben még legyen esélye az átigazolásnak. Kiemelte, Székesfehérvárra csak úgy kerülhet játékos, ha átment a sportigazgató-játékosmegfigyelő-játékosmegfigyelők hármas szűrőn.

„Nagyon sok játékos kerül képbe ügynöki ajánláson keresztül, de kizárólag ez alapján a Vidihez nem jön játékos” – tette hozzá Hadnagy Zsolt.

Elemi kérdés, hogy a vezetőedző milyen tulajdonságú játékosokon gondolkodik. Mint azt a Videotonnál dolgozó szakemberek elmondták, a gyorsaság az egyik legfontosabb tényező. Az egész klub erre van kihegyezve. Ám ez nemcsak a sprintekre, hanem a gondolkodásra és a döntéshozatali képességre is vonatkozik.

Balogh példaként említette Fiola Attilát, a válogatott jobbhátvédjét mint Magyarország egyik leggyorsabb játékosát. Ezek után talán nem meglepő, hogy a korábban a Puskás Akadémiánál futballozó játékos miért Dárdainál lett alapembere a nemzeti tizenegynek. A Hertha BSC-t dirigáló szakember nemrég a következőképp nyilatkozott:

„Az óránként 34,5 kilométeres sebességgel futkározó játékosaim a nemzetközi élmezőnnyel való összehasonlításban is megállják a helyüket. Ráadásul az egy az egy elleni párharcokban hatalmas előnyt jelent a sebességbeli különbség.”

Nem csoda, hogy a nemzetközi szintet jól ismerő Berg is ezt a tulajdonságot részesíti előnyben.

A gyorsaság és a játéktudás csak egy része annak, amit a Vidi scoutjai figyelnek. Ugyanekkora súllyal esik latba a kiszemelt viselkedése. „Fontos, hogy olyan játékos kerüljön a klubhoz, aki nemcsak képességeit tekintve, hanem emberileg is alá tudja magát rendelni a csapatnak. Ez az egyik legfontosabb amellett, hogy tud focizni. Olyan nekünk nem kell, aki rombol az öltözőben” – mondta Hadnagy.

Ebbe a szellemiségbe teljesen beleillik a Partizan Belgradot, a PSV-t és a Zenitet is megjáró Danko Lazovic, akit június végén szerzett meg a klub. Mint Balog elmondta, a szerb támadó az Olimpija Ljubljana színeiben adminisztratív okok miatt tétmérkőzésen ugyan nem lépett pályára, de imád játszani, ezért a sportért él, és ez látszik is a játékán. Leigazolásában tehát a szenvedélyes játszani akarás ugyanolyan jelentőségű tényező volt, mint a játéktudása, illetve a személyes találkozón mutatott viselkedése.

A scoutok igyekeznek mindent megtudni egy-egy játékosról, a bulizási szokásaitól kezdve egészen addig, mikor dobta ki a szemetét. Ráadásul egy játékost többször néznek meg függetlenül attól, hogy az illető Norvégiában vagy éppen Dél-Amerikában futballozik.

A játékosok megfigyelésének további szempontja a jövő építése, azaz olyan fiatalok szerződtetése, akik később bevethetők az első csapatban. „A jelenlegi utánpótlásban több olyan játékos van, aki rövid időn belül felkerülhet a felnőttekhez. A nyári átigazolási időszakban négy fiatalt hoztunk a klubhoz” – jelezte Balogh.

A nemzetközi színtéren tapasztalható tendencia Magyarország esetében is érvényes: a fiataloké a jövő. A jelenlegi válogatott Kleinheisler László neve két-három éve még az ismeretlenség homályába veszett, most ő, a „kis vörös” a szurkolók egyik nagy kedvence. Ez alapján az újságok két év múlva lehet, hogy a Videotonhoz tartozó, 1998-as születésű, felvidéki Lénárt Andrásról írnak, aki jelenleg a szlovák U19-es válogatott tagja. Vagy azt a magyar felmenőkkel bíró (szintén ’98-as születésű) Ante Solomunt emlegetik, aki nemrég debütált a horvát utánpótlás-válogatottban. Utóbbi iránt a CSZKA Moszkva érdeklődött, Lénártot pedig a Reading szemelte ki.

Fent már érintettük, hogy a megfigyelők nemcsak a futballtudást, a magasságot, a gyorsaságot nézik, de az emberi oldalt és azt is, milyenek a kiszemelt játékos szellemi képességei. Solomunról például kiderítették, hogy 2011-ben részt vett a horvát Rubik-kocka-bajnokságon, ahol több versenyszámban indult. A karikavarázs-versenyen például a 17. lett. Azt mondani sem kell, hogy a gyors gondolkodás nemcsak a Rubik-kocka kirakásánál, de a meccsszituációk esetében is fontos.

A fiataloknál maradva – akiknek Berg megadja a lehetőséget a bizonyításra – érdemes kitérni Géresi Krisztiánra. A játékos a 2015/2016-os szezonban mutatkozott be a Videoton felnőttcsapatában, mostanra pedig már komolyan számolnak vele. Ezt meg is hálálta tizenegy meccsen szerzett négy góljával.

Róla a következőket mondta Hadnagy:

„Amikor a szakmai stáb látta Krisztiánt tavaly az NB III-as meccseken, egyetértettünk abban, hogy az első csapatban a helye. De nem áll meg az élet azzal, ha valaki tagja a felnőttkeretnek. Krisztián hozzáállásáról mindent elmond, hogy hat-nyolc hónap alatt négy-öt kilogramm izmot épített fel magára a szakmai stáb segítségével. Ő az a játékos, aki később nagy pénzért egy külföldi klubba fog igazolni.”

Mérleget vonva a megfigyelői rendszerről, egy scoutot két tényező minősít: az, hogy a megszerzett játékost mennyiért tudja továbbadni a klub, illetve az, hogy a kiszemelt mennyit segít a csapaton. Arra a kérdésre, hogy Magyarországon a klubok többsége miért nem fektet pénzt a megfigyelői rendszer felépítésébe, Hadnagy elmondta: hazánkban a tulajdonosok, a sportigazgatók nem látják a játékosmegfigyelők meglétének fontosságát, igaz, ha a Videotonnál nem gondolkodnának úgy, ahogy, akkor ők se itt dolgoznának. Költséges befektetés, de hatalmas bevételeket hoz, és minimalizálja az átigazolási kockázatokat is.

###HIRDETES2###