Mint a 24.hu írja, javában épül az új Puskás Ferenc Stadion, jövő novemberben talán át is adják, 2020-ban pedig a labdarúgó Európa-bajnokság egyik helyszíne lesz. A szövetség elnöke, Csányi Sándor korábban megelégelte, hogy lassan halad a munka, és ezért az UEFA a szőnyeg szélére állította, úgyhogy azt javasolta, a Magyar Labdarúgó Szövetség és a kormány állítson fel egy bizottságot, amely havonta beszámoltatja a felelősöket a beruházás állásáról.
Nagyon úgy fest azonban, hogy a nyilvánosságot nem szeretnék beavatni a 190 milliárd forint közpénzből megvalósuló építkezés részleteibe. Erre utal legalábbis, hogy Szigetvári Viktor hiába kérte közérdekű adatigényléssel az építésért felelős Nemzeti Sportközpontoktól (NSK), adja ki, mely fővállalkozókkal szerződött a Puskás-stadion építésére, ahogy hiába kérte az eddig elvégzett építési, kivitelezési munkák teljesítési igazolásait, valamint a már megtörtént kifizetések részleteit is.
A Nemzeti Sportközpontok előbb 20 ezer forintot kért az adatokért, arra hivatkozva, hogy az adatigénylés teljesítése aránytalan mértékben veszi igénybe a szervezet munkaerőforrásait.
Az adatok felkutatása, összesítése és rendszerezése a válasz szerint öt munkaórát vett igénybe, óránként pedig legfeljebb négyezer forint számolható fel – így jött ki a húszezer.
Az Együtt politikusa erre visszaírt, hogy a vonatkozó kormányrendelet szerint csak a négy órát meghaladó munkaerő-ráfordítást lehet ráterhelni az adatigénylőre, tehát legfeljebb egy órát számlázhatnának ki neki. A rendelet azonban ötezer forintos összeghatárról tesz említést, az alatt tehát nem is kell fizetni a közérdekű adatokért.
Az NSK azonban nem roggyant meg az érvek súlya alatt. Kovács Norbert főigazgató válaszában közölte: „felülvizsgáltuk adatszolgáltatási kötelezettségünket, és megállapítottuk, hogy a munkaerő-ráfordítás további három óra időtartammal növekedett meg”.
Vagyis utólag rájöttek, hogy igazából nem is öt, hanem nyolc órát dolgoztak a szerződésekkel. És mivel az első négy óráért, ahogy Szigetvári figyelmeztetett, tényleg nem lehet pénzt kérni, a második négy óráért számítanak föl 16 ezer forintot.
Bár átlátszóbb védekezést nehéz elképzelni, Szigetvári kíváncsi volt az adatokra, befizette a pénzt.
Ekkor jött a még hazai közpénztitkolási gyakorlatot ismerve is váratlan húzás.
A Nemzeti Sportközpontok ugyanis tudatta, hogy nem áll módjában kiadni az adatokat, mivel azokat Szigetvári Viktor kérte ki, az utalás azonban az Együtt párttól érkezett. Amelynek Szigetvári a választmányi elnöke, miniszterelnök-jelöltje. Nem mellesleg az adatigénylést a pártos e-mail címéről küldte el. Az NSK pedig előbb kiállította a számlát a párt nevére, majd a pénz megérkezése után közölte, hogy az adatokat így nem bocsáthatja rendelkezésre.
Az NSK most visszautalja a 16 ezer forintot a pártnak, Szigetvári pedig újra kikéri az adatokat, hangsúlyozva, hogy azokat politikusként, egy párt vezetőjeként, a munkájához kéri, nem magánszemélyként. A határidők azonban újraindulnak – vagyis a szervezetnek újra 30 napja lesz válaszolni.
