Múlt hétfői cikkünkre visszatérve érdemes felhívni a figyelmet pár tévhitre a kötelező jótállás alá tartozó termékekről szóló új rendelkezések körében. Mint előzőleg tájékoztatást adtunk róla, az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) kormányrendelet a közelmúltban, valamint szeptember 15-től – utóbbi esetben elsősorban a hatálya alá tartozó termékek körét érintően – jelentős megújuláson esett át.
A sajtóban e változásról megjelent hírek kapcsán azonban több olyan állítás is feltűnt, mely az új szabályozást szigorúbbnak állította be, a vásárlók részére hátrányosabbnak értékelve. Nézzük, miről is van szó.
Az első ilyen megfogalmazás szerint a vásárlókat nagyon hátrányosan érinti, hogy ezentúl csak a 10 000 forintos vételár feletti termékekre vonatkozik a kötelező jótállás. Fel kell hívjuk azonban a figyelmet arra, hogy a 10 000 forintos értékhatár a legtöbb terméknél eddig is szerepelt a rendeletben, ahol pedig nem, ott csak nagyon kevés esetben volt a termék piaci vételára 10 000 forint alatt. (Ilyen lehetett például a porszívó, a varrógép.)
Új előírás, és egyben kivétel az értékhatárt tekintve, hogy a nemes és félnemes szőrmés bőrből készült szőrmeruházati termékekre 50 000 forint eladási ár felett kell kötelező jótállást biztosítani.
Minden fogyasztói szerződés keretében megvásárolt új termék esetében továbbra is két év kellékszavatossági joga van a vásárlónak, amely értékhatártól függetlenül érvényesíthető. Vagyis lehet az akár egy nadrág, egy cipő, egy elektromos fogkefe, vagy egy drágább LED-televízió is. A szavatossági időn belül, amennyiben a termék meghibásodik, és a hiba gyártási eredetű, a kereskedő vagy annak megbízottja, a szerviz köteles foglalkozni minőségi kifogásunkkal. Szavatossági jogaink sorrendisége alapján elsősorban a javítás, illetve a csere közül választhatunk, másodsorban árleszállítást kérhetünk, vagy elállhatunk a szerződéstől.
A kötelező jótállás az előzőekben említett kellékszavatossági jogtól elsősorban például abban különbözik, hogy
Semmiképp sem! A kellékszavatossági jog és a jótállás a vásárlás napjával indul, így tehát egy átlagos hétköznapi termék esetén két év szavatossági joggal élhet a vásárló, kötelező jótállás alá eső termék esetén pedig az egy év jótállási idő után még egy év szavatossági időszak is fennáll.
Tehát ha lejárt a kötelező egyéves jótállás, és ezt követően romlik el a termék, akkor minőségi kifogás esetén a kereskedő köteles foglalkozni szavatossági kifogásunkkal még további egy évig.
Összességében tehát a kormányrendeletet érintő változások modernek, előremutatóak, és nemhogy hátrányosak a fogyasztókra nézve, hanem előnyösebbek, elegendő csak a kibővített termékköre gondolnunk.
