Karácsony utáni jogérvényesítési lehetőségek

A leggyakoribb kérdéseket válogattuk össze.

Felhívjuk kedves olvasóink figyelmét, hogy az ünnepi hétvégén és a két ünnep között is telefonos tanácsadással állunk a rendelkezésükre, amelyről bővebben itt olvashatnak. Az üzletben Önöknek is kéznél lehet a fogyasztóvédelmi hatóság okostelefonos alkalmazása, és a benne lévő tanácsok, melyről itt tájékozódhatnak.

Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet 4.§ (1) bekezdése alapján a jótállási igény a jótállási jeggyel érvényesíthető. Azaz a számla egyidejű bemutatása ilyen esetben nem követelhető meg. A 2. § (1) bekezdése szerint a rendelet mellékletében felsorolt termékek vonatkozásában a jótállás időtartama egy év.

(2) A jótállási határidő a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadása, vagy ha az üzembe helyezést a forgalmazó vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik. A kitöltött jótállási jegy alapján nem lehet kétséges a kereskedő számára a jótállási idő hatálya.

Az 5.§ (1) d) pontja alapján a jótállási jegyen a javítás során fel kell tüntetni a jótállás – a kijavítás időtartamával meghosszabbított – új határidejét. Ha már volt szervizben a készülék, a javítás idejével meghosszabbodik a jótállási idő, amelyet fel kell tüntetni a jótállási jegyen. Ha ez nem történt meg, vagy a leadott blokk nem került visszaadásra, a vásárló feltétlenül jelezze azt a szerviz vagy a kereskedő felé a javított termék átvételekor.

Ha a blokkot ennek ellenére nem kapja vissza, javasolt bejelentést tennie a kereskedőnél található vásárlók könyvébe, amelyben azt is rögzítse, hogy az eredeti számlát átvették Öntől a jótállási jeggyel egyidejűleg, és ön azért nem rendelkezik az eredeti számlával. Ebben az esetben a vásárló nem hozható hátrányos helyzetbe, különösen akkor, ha a jótállási jeggyel egyébként igazolja a termék vásárlását, adatait.

A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló 19/2014. (IV. 29.) NGM-rendelet 3. § (1) bekezdése szerint szavatossági igénye érvényesítésekor a szerződés megkötését a fogyasztónak kell bizonyítania. A (2) bekezdés alapján a szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot – az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlát vagy nyugtát – a fogyasztó bemutatja.

A kereskedőnek tehát akkor kötelező foglalkoznia a vásárló minőségi kifogásával, ha az valamilyen dokumentummal (eredeti blokk, jótállási jegy) tudja igazolni azt, hogy a szóban forgó terméket a kereskedőtől vette. A számla fénymásolatának elfogadhatóságával kapcsolatban még nincs kialakult bírói gyakorlat, a kereskedő hozzáállásán is múlik a jogok érvényesíthetősége. A vállalkozásnak azonban lehetősége van visszaellenőriznie azt, hogy a fogyasztó által bemutatott másolati számlán szereplő adatok egyeznek-e az eredeti számla tartalmával, ha annak valóságtartalmával kapcsolatban kétségei vannak.

A banki fizetést igazoló bizonylat nem azt tanúsítja, hogy konkrétan milyen terméket vásárolt a fogyasztó, csak a vásárlás tényét és annak végösszegét igazolja. Ennek bemutatása révén a kereskedő nem kötelezett a szavatossági igények kezelésére, értékesebb termékkel kapcsolatos minőségi kifogás esetén azonban érdemes a kereskedőtől megérdeklődni, hogy saját dokumentációjából visszakeresné-e kérésünkre a vásárlást igazoló bizonylat másodpéldányát.

Ilyenkor csak a kereskedő jóindulatán múlik az, hogy foglalkozik-e szavatossági jogok érvényesítésével. Előfordulhat, hogy olyan egyedi gyártású termékről van szó, mely csak annál a kereskedőnél kapható, de a vásárlás időpontja, s emiatt az igények érvényesíthetőségének ideje még ekkor is kérdéses lehet. Szerencsés helyzetben a kereskedő emlékszik a vásárlás tényére, s így foglalkozik a panasz rendezésével. Ha ajándékba kapott készüléke hibásodik meg, javasoljuk, hogy kérje el a vásárlást igazoló blokkot az ajándékozótól.

Minőségileg kifogástalan terméket (csak azért, mert nem tetszik a színe, vagy nem megfelelő a méret) a kereskedő nem köteles kicserélni.

Természetesen önként dönthet úgy a vállalkozás, hogy ezeknek a kéréseknek is eleget tesz, de erről a lehetőségről érdemes már előre tájékozódni.

Figyelmébe ajánljuk ezt a cikünket.

Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) kormányrendelet értelmében a rendelet hatálya alá tartozó termékek esetében ha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a vállalkozás nem hivatkozhat a polgári törvénykönyvről (Ptk.) szóló 2013. évi V. törvény 6:159. § (2) bekezdés a) pontja értelmében aránytalan többletköltségre, hanem köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza.

Vagyis a három munkanap szempontjából nem az számít, hogy ön mikor kapta, mikor vette át szeretteitől az ajándékot, hanem az az időpont az irányadó, amikor vásárolták.

Ha tehát az ajándékot például december 23-án vásárolták, és a termék meghibásodása miatt rendeltetésszerű használatra alkalmatlan, akkor igen, élhet a jogszabályban biztosított 3 munkanapon belüli csere iránti igényével.

A hibát elsősorban javítással, cserével orvosolhatja a kereskedő, a fogyasztó választása szerint. Kivéve, ha a csere teljesítése lehetetlen (például nincs másik ilyen terméke már az üzletnek), vagy ha a csere a kötelezettnek aránytalan többletköltséget eredményezne (tehát a termék megjavítása jóval kisebb költségráfordítással megoldható).

Kérhet tehát cserét, de minden valószínűség szerint, ha a termék javítható, a kereskedő elsősorban ezt fogja felajánlani.

De, természetesen élhet jogaival, az alábbiak szerint.

Ajánljuk figyelmébe alábbi cikkünket.

Amennyiben a termék gyártási hibás, a fogyasztó szavatossági jogai keretében elsősorban javítást vagy cserét kérhet (kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek – másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva - aránytalan többletköltséget eredményezne).

Továbbá az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat ( Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.)

A kereskedő nem köteles visszavenni azt a terméket, mely nem hibás. (lásd 2. számú kérdés és válasz).

Ennek ellenére üzletpolitikai és fogyasztóbarát szempontokból dönthet úgy a vállalkozás, hogy az ünnepeket követően lehetőséget biztosít az ilyen feleslegessé vált termékek cseréje, vételárának levásárlásra.

Azt, hogy ezt meddig biztosítja az üzlet, csak a saját elhatározásán múlik, ezért érdemes már vásárláskor megérdeklődni, hogy az adott üzletben erre meddig van lehetőség.

Online vásárlás esetén a fogyasztók a termék kézhezvételétől számított 14 napon belül indokolás nélkül elállhatnak a vásárlástól.

Az elállási szándékot már a termék kézhezvétele előtt is be lehet jelenteni, így még a későn érkező csomag átvételét megelőzően is.

Amennyiben a terméket átveszi, úgy elállás esetén a termék visszajuttatásának költsége a fogyasztót terheli (kivéve ha a vállalkozás ettől eltérő tájékoztatást adott már a vásárláskor általános szerződési feltételeiben).

Minden kedves blog olvasónknak, az összes fogyasztónak gondtalan, örömteli karácsonyi ünnepeket, és boldog új évet kívánnak a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság kollégái!