A kéretlen reklámozással kapcsolatban meg kell különböztetnünk az elektronikus úton, a távközlési eszköz útján, és a postai úton (címzetten vagy címezetlenül) terjesztett kéretlen küldeményeket.
Bejegyzésünket három témakör köré rendezve olvashatja a következő hetekben. Először a kéretlen elektronikus hirdetésekről (e-mail, hírlevél, SMS, fax útján érkező kéretlen reklámküldemények), jövő héten a telefonon érkező megkeresésekről, azután pedig a postai úton címzetten, vagy címzés nélkül eljuttatott küldeményekről lesz szó.
Kéretlen – személyes e-mail címünkre, vagy egyéb személyes elérhetőségünkre érkező elektronikus reklámhirdetések (e-mailen érkezett spamek) ügyében nem a fogyasztóvédelmi hatóság, hanem a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) rendelkezik hatáskörrel.
Az NMHH létrehozott az elektronikus kéretlen reklámok (idetartozik az e-mail, SMS, MMS, fax útján érkezett spam) bejelentéséhez egy űrlapot, amit itt érhet el: https://e-nmhh.nmhh.hu/e-nhh/4/urlapok/esf00101//
Az NMHH eljárása kérelem alapján, vagy (bejelentés, illetve saját hatáskörben észlelés nyomán) hivatalból indulhat.
Konkrét, egyedi panaszügyben benyújtott kérelem benyújtása illetékköteles (3000 forint).
Bejelentés esetén a hatóság mérlegeli, hogy indít-e hivatalból hatósági ellenőrzést, vagy – az abban feltárt jogsértések határidőn belüli orvoslásának elmaradása, illetve súlyos jogsértés valószínűsíthetősége esetén – felügyeleti eljárást. A bejelentő ezekben az esetekben nem minősül ügyfélnek, így az ügyfél jogai sem illetik meg. Amennyiben az NMHH hatósági ellenőrzés, vagy felügyeleti eljárás hivatalból történő megindítása mellett dönt, akkor nem a bejelentő esetleges konkrét panaszát vizsgálja ki, hanem az érintett elektronikus hirdető/közzétevő/hirdetési szolgáltató elektronikus hirdetésküldéssel kapcsolatos gyakorlatát, a vonatkozó követelmények megtartását – általánosságban. Bejelentés esetén nem kell az illetéket megfizetni.
Ajánljuk továbbá figyelmébe az NMHH tájékoztatóját és kiadványát:
http://nmhh.hu/cikk/2753/Elektronikus_hirdetes_ugyeben_mit_lehet_es_mit_nem
http://nmhh.hu/dokumentum/156108/0202805_fogyasztoi_tajekoztato_spam_01_vegleges.pdf
Jó tudni azonban, hogy a közösségi oldalakon (például Facebook, Twitter) érkező kéretlen reklámok elbírálása nem tartozik az NMHH hatáskörébe. Ez esetben a közösségi oldalak felhasználási feltételeivel fogadtuk el a reklámok küldésének lehetőségét, melyek üzenőfalról való eltüntetéséről itt olvashat.
Amennyiben valamely természetes személy a fenti szabályok megsértésével, kéretlenül kap elektronikus hirdetést, vagy nem biztosítják számára a hozzájárulás visszavonásának lehetőségét, illetve annak visszavonása után továbbra is hirdetéseket kap, kezdeményezheti a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárását, amelynek nyomán a hatóság a jogsértés folytatásától és az ismételt jogsértéstől eltiltás mellett bírságot is kiszabhat az elektronikus hirdetőre, a hirdetés közzétevőjére, vagy a hirdetési szolgáltatóra.
Nem természetes személyek ugyanakkor nem kérhetik a hatóság eljárását, mivel számukra a hirdetések küldése előzetes és egyértelmű hozzájárulás hiányában is megengedett. Előzetes engedély nélkül értékesítési célú e-mail ugyanis csak jogi személyek, jogi személyiséggel rendelkező szervezetek cégelérhetőségére küldhető. A céges e-mail cím azonban nem egyenértékű a cég e-mail címével.
Az NMHH a vírusok által küldött üzenetek, vagy az úgynevezett adathalász (phishing) levelek, az elektronikus levelező-, tartalom- és vírusszűrő rendszerek által (olykor hibásan) generált automatikus e-mailek, vagy a lánclevélszerűen terjedő vicces képek, videók, vagy éppen téves információk (hoax) kapcsán, valamint az idegen nyelvű (Viagrát, kaszinókat stb.) reklámozó küldemények kapcsán nem rendelkezik hatáskörrel az eljárás lefolytatásához.
Nem vonatkozik a kéretlen levélre a hazai szabályozás akkor, ha:
Ebben az esetben csakis spamszűrők alkalmazásával, tűzfallal, e-mail címünk bizalmas kezelésével előzhetjük meg a kéretlen spamáradatot.
Sorozatunkat folytatjuk!
