Kényes egyensúly

A magyarországi járműipar reagál a globális folyamatokra, az elektromos meghajtás növekvő térnyerésére és az euró­pai károsanyag-kibocsátási szabályok szigorodására.

A járműgyártás jelentősen nőtt a tavaly májusi leállásokhoz viszonyítva Fotó: Kurucz Árpád

Az elmúlt néhány napban három, az elektromos autózással kapcsolatos, nagy jelentőségű beruházást jelentett be a magyar kormány. Az Audi 41 milliárd forintból bővíti Győrben a járműgyártási infra­struktúráját, motorfejlesztési központját és elektromos meghajtásokat gyártó egységét. Salgótarjánban 13,3 milliárd forintból építi meg első külföldi gyárát a dél-koreai Bumchun Precision, amely alumí­nium akkumulátorcsatlakozókat készít elektromos járművek számára. Valamint a minap tették le a dél-koreai Doosan üzemének alapkövét is, a 31 milliárd forintért a tatabányai ipari parkban megvalósuló beruházás révén 2,2 millió elektromos autó akkumulátora előállítására elég rézfóliát gyártanak majd évente. Mindezek a beruházások azt bizonyítják, hogy a magyarországi járműipar reagál a globális folyamatokra, az elektromos meghajtás növekvő térnyerésére és az euró­pai károsanyag-kibocsátási szabályok szigorodására.

Mint ismert, Brüsszel úgy döntött, hogy egy évtized alatt harmadával kell csökkenteni az átlagos szén-dioxid-kibocsátást a személyautók esetében, amit szakértők szerint csak elektromos autókkal lehet teljesíteni. Ennek a folyamatnak olyan kimenetele is lehet, hogy az európai autógyárak, amelyek évtizedek alatt jelentős technoló­giai fölényre tettek szert az amerikai és ázsiai gyártókkal szemben, elveszítik versenyelőnyüket. Az unió vezetésének és a kormányoknak úgy kell egyensúlyozniuk ebben a kiélezett helyzetben, hogy a környezetvédelmi követelményeknek is megfeleljenek és az iparág versenyképessége is megmaradjon.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Audi beruházásának a bejelentésén úgy fogalmazott, hogy a karbonsemlegesség 2050-re csak akkor vállalható, ha látszanak az ehhez szükséges fejlesztések pénzügyi eszközei is. Magyarország az észszerűség oldalán állva egyszerre tartja fontosnak a Föld jövőjét és Európa versenyképességét, ezért olyan gazdaságpolitikát támogat uniós szinten, amely sem a környezetet, sem a kontinens iparát nem teszi tönkre.

Az európai járműipar jövője a magyar gazdaság fejlődése szempontjából is meghatározó, hiszen a leginnovatívabb, legmagasabb minőséget kínáló márkák gyárai itt vannak hazánkban, és működésükkel jelentős mértékben hozzájárulnak a nemzeti össztermék alakulásához. A KSH adatai szerint az ipari termelés legfontosabb mozgatója a járműgyártás, amely a feldolgozóipar termelésének 28, exportjának 35, hazai eladásainak 9,2 százalékát tette ki tavaly. Teljesítményének mintegy felét a közúti gépjárművek gyártása adja. Az ágazatban előállított termelési érték nyolc év alatt több mint a duplájára nőtt, 2010-ben 4000 milliárd forintot, 2018-ban 8500 milliárd forintot tett ki, a termelés 91 százaléka exportra megy.

Az európai járműipar teljesítményének visszaesése a magyar gyárakat is érintheti, azonban mindeddig ez nem vagy csak szerény mértékben következett be. A német sajtóban megjelent korábbi sejtetésekkel ellentétben a hazánkban működő prémium gyártók megerősítették elkötelezettségüket. A már említett győri beruházás során az Audi nemcsak az elektromos motorok gyártását fokozza, de a fejlesztőközpontját is bővíti. A Mercedes kecskeméti gyárában még a szokásos nyári leállást sem hajtják végre idén, hiszen megkezdték a CLA sportkombi gyártását, amely csak itt, Kecskeméten készül. Debrecenben pedig csúcsra jár a BMW-gyár területének előkészítése. Ha az új kapacitások megvalósulnak, hazánkban elérhető közelségbe kerül az egymillió autó előállítása évente.