Lassan minden napra jut egy meglepő, de csak elvétve mulatságos bejelentése Budapest új, balliberális főpolgármesterének. A gyakran perceken belül önmagának is ellentmondó nyilatkozatokon akár derülhetnénk is, de a város jövője miatt semmi okunk nincs vidámságra. A frissen megszavazott milliós fizetésekkel a Városházára bevonuló futballcsapatnyi helyettese közül valaki szólhatna Karácsony Gergelynek, hogy véget ért a kampány, ideje lenne összerakni egy olyan városfejlesztési koncepciót, amelynek egyes elemei legalább elvben összhangban állnak egymással – és van némi realitásuk is.
Az már kiderült, hogy a „mindenki XXI. századi főpolgármestere” a stadionstoptól lassan eljut a kórházstopig, de cserében makacsul kitart a Liget-projekt megcsonkítása mellett, és a volt SZDSZ-es holdudvar sugallatára Szent Istvánnak sem akar szobrot állítani az államalapító királyról elnevezett parkban. A marxista filozófus, Lukács György – akinek szobra ott állt egészen 2017-ig – nyilván jobban illeszkedik a bolsevik–neoliberális koalíció világképéhez.
Az ígéreteit és a valóságot összehangolni láthatóan képtelen Karácsony ismét mondani akart egy nagyot, bejelentette, hogy ő bizony nem akar dízelautókat látni Budapesten, merthogy klímavészhelyzet van, amint azt kihirdette az új közgyűlés. De hűen eddigi imázsához, ugyanabban az interjúban gyorsan ellentmondott önmagának, azt fejtegetve, hogy a főváros légszennyezési gondjait nem elsősorban a közlekedés, hanem a peremkerületek szilárd tüzeléssel – sokszor hulladékkal – fűtő háztartásai okozzák. Aztán még arról is elmélkedett, hogy le kellene zárni a pesti és budai rakpartokat. Karácsony rövid távon a hétvégékre tiltaná ki a forgalmat és zöldítené a rakpartokat, hosszabb távon pedig teljesen megszüntetné a közlekedést a kulcsfontosságú parti utakon.
A főpolgármester nagy ívű terveit még a DK is fanyalogva fogadta, utalva arra, hogy a tömegközlekedést és az áruszállítást is érzékenyen érintené a dízeltiltás, hiszen a buszok és a teherautók bizony gázolajat fogyasztanak. Hatalmas összegeket emésztene fel a gépparkok cseréje, a kisvállalkozóknak és az átlag autótulajdonosok jó részének pedig vállalhatatlan terhet jelentene. Egyébként a német nagyvárosokban úttörő módon már megkezdett dízelmentesítés sem általános tiltást jelent, csupán – a fokozatosság elvét követve – a régebbi, elavult technológiával gyártott járművekre vonatkozik.
Az utóbbi hetekben elhangzott tervek, bejelentések után – amelyekben az égvilágon semmilyen koherenciát, következetességet vagy jövőképet nem lehetett felfedezni – megszoktuk, hogy nem kell komolyan venni Karácsonyt. Budapest zöldítése éppen annyira őszinte program, mint a főpolgármester kerékpárral munkába járása. Vegytiszta politikai PR-akció. Ő beszél, a Gyurcsány-éra hétpróbás emberei pedig majd teszik a dolgukat, indul a zsákmányszerzés, amit egy darabig leplezni lehet a butító zöldpropagandával, a kormányra mutogatással és mosolydiplomáciával. Sokan elhitték, hogy tíz év elteltével már nem jöhetnek vissza a hatalomba azok az alakok, akik örülhetnek, hogy még szabadlábon vannak. A tévedésük ára még kérdéses, de az egyre biztosabbnak tűnik, hogy Budapest elmúlt kilencéves fejlődése megtorpan, és csak remélhetjük, hogy olcsóbban megússzuk a következő ötéves elvtársi huncutságot, mint a 2010-ig tartó Demszky-korszakot.
Dízelmentesítés helyett majd jöhet a kármentés, ami mindig a nemzeti-konzervatív oldalra hárul. Addig is meg kell tenni mindent azért, hogy ne forgathassák ki a sarkaiból Budapestet. Mert nekik ez csak egy jó lakhely, de nekünk a nemzet fővárosa.
