Versenyeztetés kontra közbeszerzés

Teljesen új közbeszerzési törvényre lenne szükség a szakma szerint, mivel az április elsején életbe lépő változtatások csak a joghézagok töredékét orvosolják, és számos ellentmondást tartalmaznak. Az egyenlőtlenségeket mutatja, hogy tavaly az állami megrendeléseknek mindössze 54 százalékát nyerték el nyílt közbeszerzési eljárás keretében.

Egy pályázó, egy nyertes. Az új szabályozás szerint törvénytelennek minősül az a referenciakérés, amelynek segítségével több milliárd forintos uniós kommunikációs megrendelésekhez jutott néhány hazai vállalat. Az Új Magyarország vidékfejlesztési program népszerűsítésére kiírt, összesen hatmilliárd forint értékű közbeszerzés feltételei olyannyira szigorúak voltak, hogy azoknak csupán néhány pályázó volt képes eleget tenni, de csak úgy, hogy éltek a referenciakölcsönzés megkérdőjelezhető módszerével. Így a feltételeknek a versenyző cégek valójában nem feleltek meg, hanem a pályázat megnyeréséhez más vállalattól biztosították átmeneti időre a kért eszközt, vagy egy korábbi munkáról szóló referenciát. Így az 1,9 milliárd forintos médiatervezésre egyetlen cég jelentkezett, s nyert is, míg az 1,2 milliárdos rendezvényszervezésnél két pályázó volt, igaz, egy lakcímen. – Visszamenőlegesen már nem módosítunk e megrendeléseken – mondta Kerényi Gyula, a Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet kommunikációs vezetője, s leszögezte: a jövőben kiírandó tendereknél is be fogják tartani a szabályokat.

Alig változtat valamit a hazai közbeszerzések siralmas helyzetén az áprilistól érvényes törvénymódosítás, amelynek elviekben a nyilvánosság és az egyszerűsítés irányába kellene elmozdítania az állami megrendelések rendszerét. Szakértők szerint ezúttal csak a túlbonyolított, átláthatatlan régi törvény toldozása-foldozása valósult meg, így továbbra is fennmaradnak a valódi versenyzés feltételeit torzító szabályok. Az eddigi alacsony szakmai színvonalat tükrözi, hogy például csak mostantól lesz kötelező a pályázatok magyar nyelvű kiírása, illetve a kisebb vállalatok nyerési esélyét növelő, úgynevezett részekre bontható közbeszerzés. Erre azért van szükség, mert a hazai kis- és középvállalkozások minden évben csak nagyon alacsony arányban tudtak részt venni az állami pályázatokon. 2008-ban például az 1600 milliárd forintos megrendelésállománynak mindössze negyven százaléka került ehhez a szektorhoz, a kiírási feltételeknek ugyanis sok esetben csak a külföldi nagyvállalatok képesek megfelelni. Pozitív elem ugyanakkor, hogy sok igazolni való dokumentumot maga az ajánlatkérő is lekérhet majd az elektronikus adatbázisokból, így kevesebb lesz az ajánlattevők előtt álló bürokratikus akadály.
– A szakma álláspontja szerint még a módosított közpénzügyi törvény is túlságosan bonyolult, bár a mostani változtatásokra szükség volt – nyilatkozta lapunknak Reiniger Róbert. A Deloitte üzletág-igazgatója szerint a mintegy 400 paragrafusból álló törvény sok átfedést és ellentmondást tartalmaz, ezért egy-másfél éven belül teljesen új törvényre lesz majd szükség, amelynek lényeges leegyszerűsítéseket kell majd tartalmaznia. Hangsúlyozta: elsősorban az ajánlatkérőktől függ, mennyire lesz átláthatóbb a közbeszerzés a jövőben. – A nagyobb megrendelések részekre bontása például a jövőben helyzetbe hozhatja a kisebb vállalkozásokat – emelte ki Reiniger, aki szerint így a hazai cégek is előnyösebb pozícióba juthatnának. A kiírásban szereplő kötelező referenciák adásvételével kapcsolatban elmondta: a törvénymódosítás elvileg kizárja majd azt, hogy egymástól szerezhessék meg a pályázat megnyeréséhez szükséges referenciákat, ez ugyanis eddig a versenyt torzító tényezőnek számított. A Deloitte szakembere szerint a kötelező igazolások felsorolásának egyértelművé tétele is igazságosabbá teheti a rendszert, eddig ugyanis könnyűszerrel el lehetett rejteni a több száz oldalas pályázaton belül, mostantól viszont tartalomjegyzékben kell szerepeltetni. Az elektronikus úton beszerezhető hivatalos papírokkal kapcsolatban Reiniger kiemelte: így a formai okokból kizártak köre szűkülhet, mivel maga az ajánlatkérő közvetlenül juthat hozzá a kért dokumentumhoz.
– Még a legtökéletesebb törvény sem működhet a kiírók tisztességes szándéka, valamint a közbeszerzési kultúra színvonalának emelkedése híján – fogalmazott lapunknak Várday György közbeszerzési szakértő. Hangsúlyozta: a mostani törvénymódosítás csak blöff, teljesen új szabályozásra lenne szükség, amely ténylegesen kiiktatja a kiskapukat. Várday szerint szinte mindegyik pályázatban lehet formai hibát találni, így nagy az összejátszás lehetősége. Elmondta: gyakorlatilag umbulda folyik közbeszerzés címén ma Magyarországon, s a döntőbizottság döntései sok esetben ellentmondásosak.
– Szinte csak az uniós források esetében lehet komolyabb ellenőrzéstől tartani, éppen ezért lesz majd tetemes a szabálytalanságok miatti visszafizetés – tette hozzá a közbeszerzési szakértő.