– Van megalapozottsága annak a célkitűzésnek, hogy 2025 az áttörés éve legyen, egy év alatt száz új gyár fog épülni Magyarországon, aminek célja a teljes foglalkoztatottság fenntartása, hogy a családok élete kiszámítható legyen – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közlése szerint a tárcavezető a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) Az év befektetője 2024 díjának átadóján arról számolt be, hogy az elmúlt tizenöt év során válság válságot követett, aminek nyomán a világgazdasági folyamatok kiszámíthatatlanná váltak, Magyarország azonban nemcsak túlélte ezeket a nehézségeket, hanem azokból rendre megerősödve került ki.
Példaként említette, hogy a koronavírus-járványt követően többen dolgoztak, mint előtte, illetve hogy az ukrajnai háború és az arra válaszul elrendelt szankciók által okozott inflációt is sikerült letörni.
– És egyik válság sem tudott minket rávenni arra, hogy belebonyolódjunk egy gazdasági hidegháborúba. Fenntartottuk azt a képességünket még a legnehezebb időszakban is, hogy a szélrózsa minden irányába tudunk gazdasági kapcsolatokat építeni – hangsúlyozta.
Üdvözölte, hogy beruházásösztönzés szempontjából a tavalyi volt a magyar gazdaságtörténet második legsikeresebb éve, ráadásul ez a 2023-as csúcsesztendőt követte, amikor szintén több mint tízmilliárd eurónyi beruházásról tudott a kormány megállapodást kötni.
– Három egymást követő év – 2022, 2023 és 2024 – , amikor is több mint 15 ezer új munkahelyet jelentő beruházássorozatról sikerült megállapodást kötni. Miközben tavaly Európában 45 százalékkal csökkent a beruházások értéke, s 20 százalékkal kevesebb zöldmezős beruházást jelentettek be, mint korábban – mondta.
– Ezen sikereknek fontos alapját képezi a keleti nyitás beérése és a gazdasági semlegesség stratégiája – tette hozzá. Ezzel kapcsolatban pedig arra is kitért, hogy 2024-ben Kínából, Dél-Koreából és Japánból érkezett az összes beruházási érték 80 százaléka.
– Mindezek után csak szánakozó mosollyal tudom nézni azokat az ellenzéki erőltetett próbálkozásokat, amelyek a keleti nyitás sikerét vagy létjogosultságát vonják kétségbe – fogalmazott.
Szijjártó Péter leszögezte, hogy a kormány a kiegyensúlyozottságot is szem előtt tartotta, amit bizonyít, hogy darabra a legtöbb beruházás Németországból és az Egyesült Államokból érkezett.
– Mindez alátámasztja azt a stratégiai sikerünket, hogy Magyarország a keleti és a nyugati beruházások találkozási pontjává vált. Mi Magyarországon soha nem diszkrimináltunk, és soha nem diszkriminálunk egyetlen beruházót sem amiatt, hogy mely országból érkezett. Egy elvárásunk van: tartsák tiszteletben a jogszabályokat, és járuljanak hozzá a magyar gazdaság teljesítményének növeléséhez – húzta alá a távirati iroda ismertetése szerint.
– Ez a kelet–nyugat találkozási pont a következő évek során is a magyar gazdaság növekedésének fontos alapját fogja jelenteni – fűzte hozzá.
Majd óriási sikernek nevezte, hogy mostanra a hazai vállalatok is megérkeztek abba az erőpozícióba, hogy élni tudnak a kifejezetten a nagy nemzetközi cégek számára felállított támogatási konstrukcióval. Tájékoztatása szerint tavaly huszonhárom magyar cég 260 milliárd forintnyi összértékű beruházásának támogatásáról döntöttek.
A miniszter a Kelet- és Nyugat-Magyarország közötti gazdasági egyensúlytalanság felszámolását is nagy sikernek minősítette, s rámutatott, hogy a Miskolc–Debrecen–Nyíregyháza tengelyen mára az autóipari forradalom egyik nagy európai központja jött létre.
– Így a földrajzi fókuszunk is fordulni tud, ezúttal az ország déli, leginkább délnyugati részére – emelte ki.
– A tavaly kötött megállapodások nyomán a hozzánk érkező beruházások több mint 80 százaléka vidéki helyszínre megy, a két listavezető, Borsod-Abaúj-Zemplén és Komárom-Esztergom vármegye is kilenc-kilenc nagyberuházást tudott vonzani – jegyezte meg.
Érintette azt is, hogy soha nem volt még ennyire közel az ukrajnai béke, ami a gazdasági teljesítmények ugrásszerű javulásával fog együtt járni Közép-Európában.
Emellett pedig idén kezdi meg Debrecenben a BMW a sorozatgyártást, és a BYD is ugyanígy tesz Szegeden, de megindul a termelés a CATL gyárában is, a Lego és a Nestlé pedig bővíti a kapacitásait.
– Van tehát megalapozottsága azon célkitűzésünknek, hogy 2025 az áttörés éve legyen. Ahogy sikeresek voltunk abban, hogy tíz esztendő alatt egymillió új munkahelyet teremtettünk, úgy most száz új gyárat fognak építeni a beruházók a támogatásunkkal egy esztendő alatt. Ennek a programnak a célja az, hogy Magyarországon fenntartsuk a teljes foglalkoztatást, hogy a családok élete, megélhetése kiszámítható legyen – összegzett.
