Szalai Piroska: A tények továbbra sem Magyar Péter oldalán állnak

Már nem lehet egyszerű politikai túlzásnak nevezni Magyar Péter állításait, ez nettó félrevezetés – írta Szalai Piroska országgyűlési képviselő, bér- és munkaerőpiaci szakértő. A bérek, szegénység témájában pedig számadatokkal pontosította a miniszterelnököt.

2026. 05. 28. 12:47
Fotó: Vémi Zoltán
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az idősek helyzetéről. Magyar Péter rendszeresen 800 ezer szegény nyugdíjasról beszél. A valóság? Az EU HIVATALOS adatai szerint 380 ezer 65 év feletti honfitársunk él szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával. Ahogy az előbbieknél, úgy ebben az esetben sem igaz, amit a miniszterelnök a parlamentben minden egyes nap hangoztat.

A gyermekszegénységi adatokat is helytelenül állítja. Magyarországon az Európai Unió legfrissebb hivatalos adatai szerint 381 ezer 18 év alatti gyermek él a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával, 2010-ben még 700 ezer fő felett volt a számuk. 

Közülük 33 ezer olyan, akit valóban mélyszegénynek tekinthetünk, 2010-ben még ők is 149 ezren voltak. Magyar Péter állandóan 400 ezer mélyszegény vagy létminimum alatt élő gyermekről beszél. Hazánkban volt a gyermekszegénység csökkenése az egyik legnagyobb az unióban. Mindez úgy történt, hogy a gyermeket nevelők jelentős támogatásokat kaptak, a szülők, köztük az anyák esetében is jelentősen nőtt a foglalkoztatás, és a keresetek is.

Az államadósság helyzete. Tény, hogy a magyar államadósság GDP-arányosan jóval alacsonyabb az uniós átlagnál, illetve az euróövezeti átlagnál is, hatalmasat csökkent 2010 óta. 2025-ben a GDP 74,6 százaléka volt a magyar érték, az uniós átlag 81,7 százalék, az euróövezeti átlag pedig 87,4 százalék. 2010-ben hazánkban még 80,2 százalék volt az államadósság. Ha nem GDP-arányosan vizsgáljuk az államadósságot, hanem folyó áron, forintban, akkor a hivatalos adatok szerint 2010-ben még 22 ezer milliárd forint volt, 2025-ben pedig 65 ezer milliárd forint. A hitelvizsgálatkor 

egy kis cég vagy család eladósodottságát soha nem önállóan, folyó áron vizsgáljuk, hanem a folyó áras adósság értékét a cég vagy család bevételéhez, illetve néha a vagyonához kell hasonlítani.

A magyar GDP 27 ezer milliárd forintról 2025-re 87 ezer milliárd forintra emelkedett. Ezért mondhatjuk ki bátran, hogy hazánk eladósodottsága csökkent. 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.