OTP-lakáshitelek

Valószínűleg jövőre sem kapnak állami támogatást az OTP-lakáshitel-tartozást felhalmozott családok – értesült a Magyar Nemzet. Az önkormányzatok attól tartanak, hogy emiatt megsokasodnak majd a kilakoltatások, az utcára került családokkal kapcsolatos problémák pedig az ő nyakukba szakadnak.A Magyar Nemzet értesülései szerint a Szociális és Családügyi Minisztériumban (SZCSM) leállt annak a tervezetnek a kidolgozása, amely az OTP-lakáshitel-tartozást felhalmozott családok adósságának rendezését segítette volna. Ezt az SZCSM sajtóosztályán is megerősítették. A Miniszterelnöki Hivatalnál úgy nyilatkoztak: nincs a kormány előtt olyan tervezet, amelyben a jövő évre vonatkozó segítségnyújtás szerepelne. A kabinet jelenleg nem is számol ilyen tétellel a 2001-es költségvetés sarokszámainál. Úgy tudjuk, már egyetlen, a témában illetékes tárca sem dolgozik új konstrukción a jövő évre vonatkozóan. A kormány többször is meghosszabbította azt a rendeletét, amely az adósságcsapdába került embereket nagymértékű állami támogatással próbálta segíteni. A tavaly december 31-én lejárt konstrukció szerint a tartozás 30 százalékának kifizetése után az önkormányzat és az állam osztozik a fennmaradó 70 százalékon. Az 1999-ben erre szánt 900 milliós állami keretből azonban csak 350 millió forint fogyott el. A támogatás iránt sem a családok, sem pedig az önkormányzatok – amelyeknek ehhez saját rendeletet kellett volna alkotniuk – nem mutattak igazán érdeklődést.- A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségét (TÖOSZ) nem vonták be semmilyen előkészületbe, és a kormány ez ügyben tervezett lépéseiről sem kapott tájékoztatást – mondta el lapunknak Zongor Gábor, a TÖOSZ titkára. Szerinte súlyos terhet róna az önkormányzatokra, ha jövőre is elmaradna az állami segítségnyújtás. Ezáltal a probléma szociális kérdéssé válna, ugyanis a kilakoltatott családokról az önkormányzatoknak kell gondoskodniuk. A tartósan nem fizető családokra pedig előbb-utóbb ez vár. Leszögezte: mihamarabb egyeztetésre lenne szükség a kormány és a TÖOSZ között. Mint mondta: nem kell ragaszkodni a korábbi támogatási formához, hiszen arról bebizonyosodott, hogy nem hatékony. Állami segítségnyújtás nélkül azonban a probléma csak tovább gyűrűzik – mondta.Battha Pál, a Lakásbérlők és Lakástulajdonosok Szövetségének elnöke szerint a megoldást az jelenthetné, ha az adósokat bérlakásba költöztetnék, ám mint köztudott, az ország jelenlegi bérlakásállománya ezt nem teszi lehetővé. A kormány ugyan deklarálta a közelmúltban, hogy fejleszteni kell a bérlakásállományt, ehhez azonban évek kellenek. Mint hangsúlyozta: az adós, a végrehajtás alatt álló és a kilakoltatott családok számáról nincsenek pontos adatok. Becslések szerint 30-40 ezerre tehető azoknak a száma, akik ellen megindult az eljárás, és százezerre azoké, akik potenciálisan érintettek a problémával. Azokét pedig, akiknek már el kellett hagyniuk lakásukat, ezres nagyságrendűre becsülik.Az OTP Bank kommunikációs osztályán elmondták: a bank a vonatkozó törvényi szabályozásnak megfelelően, kizárólag banki eszközökkel működhet közre az úgynevezett régi típusú lakáshiteladósok helyzetének rendezésében. Az OTP Bank továbbra is megpróbál – az adóssal együttműködve – egyénre szabott megoldást találni, például adósságátütemezéssel, azonban a banki eszközök körén kívül esik az adósságelengedés. A jogszabá-lyok szerint akinek adósságot engednek el, az ezután személyi jövedelemadót köteles fizetni, az elengedőnek pedig tb-járulék-fizetési kötelezettsége van.