Biztossá válik a Budapest Sportcsarnok újjáépítésében a magánbefektető részvétele, ha a két komoly jelentkező valamelyike elfogadja az ifjúsági tárca által megszabott alapfeltételeket – értesült a Magyar Nemzet. A megállapodásban komoly tételt jelentene, hogy kit illet a csarnok elnevezésének joga.Az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) két konzorciummal – egy francia–magyar és egy angol– magyar társulással – tárgyal folyamatosan.Lapunk értesülései szerint mindkét jelentkező vállalta: úgymond kulcsrakészre építi a csarnokot, ha ezért cserébe hosszú időre megkapja üzemeltetési jogát – ideértve a csarnokhoz kapcsolódó kereskedelmi jogok értékesítését –, továbbá ha az állam kötelezettséget vállal, hogy utólag az építkezés bizonyos részét – ez nem lenne több az összköltség felénél – 8-12 év alatt megfizeti. Az állami törlesztést a kifogástalan átadás után kellene megkezdeni. Az egyik beruházó akár egy teljesen új, akár a régi aréna újjáépítésébe is beszállna. A másik társulás csak az új csarnokot tartja járható útnak.Fürjes Balázs, az ISM miniszteri biztosa megerősítette információinkat, s hozzátette: lehetséges, hogy augusztus elejéig még más cégekkel is tárgyalnak.Szakértők szerint a befektető abból számíthat bevételre, ha eladja a csarnok névhasználati jogát, ami Nyugat-Európában szokásos és komoly bevételi forrást jelent. Ebben az esetben az államnak le kellene mondania a Budapest Sportcsarnok névről. Ha viszont ehhez nem járul hozzá a kormány, akkor az állam által a beruházásból vállalt saját tőkerésznek nagyobbnak kellene lennie. Bevételre tehet szert továbbá a beruházó, ha megállapodik éttermi láncokkal vagy ital- és élelmiszergyártó cégekkel, hogy egy meghatározott ideig csak az ő termékeiket árulják az arénában. Ezenkívül a VIP-páholyok, a reklámjogok értékesítéséből és – élénkülő eseménykínálat mellett – a jegyárakból is komoly összegekhez juthat.Fürjes Balázs elmondta: a folyamatos egyeztetések során az tűnt kritikus kérdésnek, vajon ki viselné a kockázatot, ha a befektetők által megjelölt bevétel nagyságától lényegesen elmaradnak. Szerinte fontos kérdés, hogy lesz-e zálogjog az épületen, s hogy a magyar kormány milyen szankciókkal élhetne akkor, ha a befektető nem tesz eleget maximálisan a szerződésben foglaltaknak. Kérdéses az is, hogy hány olyan napot kap évente a kormány, amikor az általa kiválasztott eseményt rendezik meg.A miniszteri biztos hangsúlyozta: a kormány mindenképpen fontosnak tartja, hogy több olyan esemény lebonyolítására kapjanak garanciát, amely ugyan nem jár jelentős bevétellel, ám nagy jelentősége van a sport- és a kulturális életben. Fürjes Balázs szerint érdemes a magáncégekkel való tárgyalásra kellő időt szánni, mert sikeres megegyezéssel milliárdokat spórolhat az állam, s a lakosságnak is jobb, korszerűbb csarnoka lesz.A két konzorcium körülbelül 24 milliárd forintból építene fel egy új csarnokot, ebből az állami rész legfeljebb 50 százalék, azaz 12 milliárd lenne. A kormány korábbi tervei szerint 15 milliárdból a régi csarnokot építették volna újjá, kisebb korszerűsítésekkel.
Nem szeretnénk, ha csak a liberális, baloldali hangok hallatszódnának