BS: közel a megállapodás

2000. 07. 13. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Biztossá válik a Budapest Sportcsarnok újjáépítésében a magánbefektető részvétele, ha a két komoly jelentkező valamelyike elfogadja az ifjúsági tárca által megszabott alapfeltételeket – értesült a Magyar Nemzet. A megállapodásban komoly tételt jelentene, hogy kit illet a csarnok elnevezésének joga.Az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) két konzorciummal – egy francia–magyar és egy angol– magyar társulással – tárgyal folyamatosan.Lapunk értesülései szerint mindkét jelentkező vállalta: úgymond kulcsrakészre építi a csarnokot, ha ezért cserébe hosszú időre megkapja üzemeltetési jogát – ideértve a csarnokhoz kapcsolódó kereskedelmi jogok értékesítését –, továbbá ha az állam kötelezettséget vállal, hogy utólag az építkezés bizonyos részét – ez nem lenne több az összköltség felénél – 8-12 év alatt megfizeti. Az állami törlesztést a kifogástalan átadás után kellene megkezdeni. Az egyik beruházó akár egy teljesen új, akár a régi aréna újjáépítésébe is beszállna. A másik társulás csak az új csarnokot tartja járható útnak.Fürjes Balázs, az ISM miniszteri biztosa megerősítette információinkat, s hozzátette: lehetséges, hogy augusztus elejéig még más cégekkel is tárgyalnak.Szakértők szerint a befektető abból számíthat bevételre, ha eladja a csarnok névhasználati jogát, ami Nyugat-Európában szokásos és komoly bevételi forrást jelent. Ebben az esetben az államnak le kellene mondania a Budapest Sportcsarnok névről. Ha viszont ehhez nem járul hozzá a kormány, akkor az állam által a beruházásból vállalt saját tőkerésznek nagyobbnak kellene lennie. Bevételre tehet szert továbbá a beruházó, ha megállapodik éttermi láncokkal vagy ital- és élelmiszergyártó cégekkel, hogy egy meghatározott ideig csak az ő termékeiket árulják az arénában. Ezenkívül a VIP-páholyok, a reklámjogok értékesítéséből és – élénkülő eseménykínálat mellett – a jegyárakból is komoly összegekhez juthat.Fürjes Balázs elmondta: a folyamatos egyeztetések során az tűnt kritikus kérdésnek, vajon ki viselné a kockázatot, ha a befektetők által megjelölt bevétel nagyságától lényegesen elmaradnak. Szerinte fontos kérdés, hogy lesz-e zálogjog az épületen, s hogy a magyar kormány milyen szankciókkal élhetne akkor, ha a befektető nem tesz eleget maximálisan a szerződésben foglaltaknak. Kérdéses az is, hogy hány olyan napot kap évente a kormány, amikor az általa kiválasztott eseményt rendezik meg.A miniszteri biztos hangsúlyozta: a kormány mindenképpen fontosnak tartja, hogy több olyan esemény lebonyolítására kapjanak garanciát, amely ugyan nem jár jelentős bevétellel, ám nagy jelentősége van a sport- és a kulturális életben. Fürjes Balázs szerint érdemes a magáncégekkel való tárgyalásra kellő időt szánni, mert sikeres megegyezéssel milliárdokat spórolhat az állam, s a lakosságnak is jobb, korszerűbb csarnoka lesz.A két konzorcium körülbelül 24 milliárd forintból építene fel egy új csarnokot, ebből az állami rész legfeljebb 50 százalék, azaz 12 milliárd lenne. A kormány korábbi tervei szerint 15 milliárdból a régi csarnokot építették volna újjá, kisebb korszerűsítésekkel.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.