Munka és védelem

Továbbra sem mutatnak számottevő javulást a kis- és középvállalkozások a munkabiztonság és a munkaegészségügy terén. Az újonnan települt üzemeknél és a multinacionális vállalatoknál ugyan nem rosszabb a helyzet az uniós átlagnál, ám a dolgozókkal való bánásmóditt sem jó – áll az Országos Munkaügyi és Munkabiztonsági Főfelügyelőség (OMMF) éves jelentésében.A nemzetgazdaság stabilizációjával a munkakultúra is javulást mutat Magyarországon, ám ez leginkább csak az új üzemeknél és a multinacionális cégeknél igaz – áll a kormány által a közelmúltban elfogadott jelentésben.Varga László, az OMMF főosztályvezetője lapunknak elmondta: a kis- és középvállalkozásoknál továbbra is érdektelenség és vezetői közömbösség tapasztalható. Gyakori, hogy a munkáltató nem biztosít egyéni védőeszközt vagy nem követeli meg annak használatát. Jellemző az esés elleni védelem hiánya, a szabálytalan állványok használata, a villamosbiztonsági követelmények megsértése, a jogosulatlan gépkezelés is.1999-ben 26 697 olyan munkahelyi baleset történt, amelynek következménye három napot meghaladó munkakiesés volt, s 154 dolgozó halt meg munkahelyi baleset miatt. Ezek a számok kisebbek az 1998. évinél, egyedül a csonkulással járó esetek száma nőtt 26 százalékkal a tavalyelőttihez képest.A munkabaleseti adatok kedvezően alakultak az utóbbi tíz évben, de csak látszólag – hívta fel a figyelmet Varga László, utalva arra, hogy 1989-ben még több mint 80 ezer dolgozó szenvedett balesetet. A csökkenésben közrejátszott a veszélyes nehézipari ágazat visszaszorulása, a foglalkoztatottak és a munkahelyek számának, valamint egyes helyeken a termelés intenzitásának csökkenése.A számok ugyan kedvezők, de az ellenőrzések szerint a munkahelyek biztonsági állapota romlott. Ráadásul a rendszerváltozás után gombamód megszaporodott egyszemélyes vállalkozásokra nem is terjed ki a bejelentési kötelezettség.– Meg kell jegyezni azt is – tette hozzá Varga László –, hogy a számok a valóságban a fent említetteknél is rosszabbak, mert 20–25 százalékra tehető az eltitkolt balesetek száma. Gyakran a munkáltató azért nem minősíti az esetet munkabalesetnek, mert a dolgozó nem a számára meghatározott feladatot végezte, vagy nem a megfelelő eszközt használta. Gyakran előfordul, hogy rábeszéli a munkavállalót: a balesetből adódó munkaképtelenség alatt menjen szabadságra. Az eltitkolás egyik legjellemzőbb oka továbbra is a feketemunka.Hamarosan az Országgyűlés elé kerül a Magyarország munkavédelmét 15 évre megreformáló előterjesztés. Ez kiterjesztené az egyszemélyes vállalkozásokra azokat a követelményeket, amelyek azokra eddig nem vonatkoztak, így a bejelentési és a veszélyes munkaeszközök állapotára vonatkozó felülvizsgálati kötelezettséget. Emellett szerepel benne az önálló baleset-biztosítási rendszer kialakítása, a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás fejlesztése, a kutatás-fejlesztés támogatása, a kiemelten veszélyes tevékenységek figyelemmel kísérése és a hatósági ellenőrzés feltételeinek javítása is.