Vita a nyugdíjminimumról

2000. 08. 23. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A nyugdíjminimum összege jövőre is az átlagos nyugdíjemelés mértékével emelkedik, függetlenül attól, hogy lesz-e radikális minimálbér-emelés. A nyugdíjasok érdekeit képviselő szervezetek felháborodásuknak adtak hangot, mondván: nemcsak a legkisebb bérből, hanem a legalacsonyabb nyugdíjból élőknek is szükségük van a segítségre.A Pénzügyminisztérium (PM) nem tervezi, hogy az eddigi évektől eltérő módon emeli jövőre a nyugdíjminimum összegét. Várhatóan a jelenlegi 16 600 forintos összeg a nyugdíjemelés átlagos mértékével, 7,3 százalékkal, 17 800 forint körüli összegre nő.Szikszainé Bérces Anikó, a PM főosztályvezetője elmondta: a jövő évi inflációs prognózis változásával 2001-ben a nyugdíjak a korábban tervezett 6,5 százalék helyett várhatóan 7,3 százalékkal emelkednek, s a nyugdíjminimum összege is ilyen mértékben nő. Hangsúlyozta: a radikális minimálbér-emelés nem indokolja a nyugdíjminimum nagyobb mértékű emelését, a kettő között nincs szoros összefüggés. A nyugdíjminimumnak tulajdonképpen szociális szerepe van.– Mélységesen felháborítónak tartja a Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetsége, hogy míg a legalacsonyabb bérből élők helyzete a várható nagyobb minimálbér-emeléssel javul, addig a kisnyugdíjasok életkörülményei nem változnak – nyilatkozta lapunknak Üszöghi- Bleyer Jenő, a szervezet elnöke, MSZP-s országgyűlési képviselő. Úgy fogalmazott: nemcsak a rövid szolgálati idő eredményezheti, hogy valaki idős korában minimálnyugdíjból kénytelen élni, hanem például az is, hogy nagyon régen ment nyugdíjba, vagy régebben közalkalmazottként dolgozott. Szervezetük legalább 15–20 százalékos emelést tartana szükségesnek.Michalovits Ervin, a Nyugdíjasok Országos Képviseletének elnöke is hasonlóan vélekedett. Mint mondta: ugyan főképp arra törekednek, hogy az idősek szerzett jogai érvényesüljenek, ám ismerve a legújabb adatokat, miszerint a nyugdíjasok közel negyven százaléka a létminimumon él, s 4–500 ezer idős tengődik a minimálnyugdíjból, nem szabad megfeledkezni erről a rétegről. Több megoldást is elfogadhatónak tartanának a nyugdíjminimum nagyobb mértékű emelésére. Például azt, hogy a nyugdíjminimumhoz kötődő szociális ellátások csak meghatározott mértékben emelkedjenek, így a költségvetést nem terhelné ez a tétel. Mint mondta: más nyugdíjasokat képviselő szervezetekkel is egyeztetnek.Mészáros József, az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság igazgatója is úgy vélte, hogy nincs „egyenes” összefüggés a minimálbér és a nyugdíjminimum emelése között. A nyugdíjminimum egyfajta minimális szociális biztonságot jelent azoknak, akik valamilyen okból, például rövid szolgálati idejük miatt nagyon alacsony ellátásban részesülnének. Az összeg radikális emelése komoly feszültséget okozna a nyugdíjrendszeren belül.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.