időjárás 1°C Taksony 2022. november 29.
logo

Nagy Sándor a nagykoalíció híve

Stefka István
2000.09.15. 22:00

Nagy Sándor elutasítja azt az állítást, hogy az MSZP nemzetietlen párt lenne, ugyanakkor úgy látja: a szocialisták kevés olyan pozítív állítást fogalmaznak meg, amely egyértelműen bizonyítja, hogy a nemzeti gondolat politikájuk centrumában van. Az MSZP képviselője lapunknak adott nyilatkozatában leszögezte: az SZDSZ-t pártja riválisának tekinti, ám üdvözölné a nagykoalíció létrejöttét. Arra is emlékeztetett, hogy mindig híve volt a mérsékelt jobbközép erőkkel való együttműködésnek. A politikus megfontolja, hogy az MSZP tisztújító kongresszusán induljon az elnökségi tagságért vagy az alelnöki posztért.– Politikai karrierje kissé megtorpant a VIP-hitel miatt, önként lemondott tisztségeiről, aminek párttársai közül talán sokan örültek. Csaknem egyéves hallgatás után mintha ismét sűrűbben hallatná a hangját. Ez minek köszönhető: a szocialisták novemberi tisztújító kongresszusára vagy már a 2002-es választásokra készül?– Többször elmondtam, most is szeretném megerősíteni: én senkit nem károsítottam meg. A Postabanknak sem okoztam kárt azzal, hogy felvettem a hárommillió forintos hitelt egy telek megvásárlásához, amit ugyanattól a banktól vettem meg.– A közvélemény elítéli a VIP-hiteleket.– Ez kétségtelen. Nem volt lehetőségem, hogy a közvélemény előtt részletesen elmondjam ennek a dolognak a hátterét. Ezért mondtam le minden funkciómról. Nem méricskéltem, arra gondoltam, hogyha valaki a pártjának és magának nem akar bajt azzal, hogy ez az ügy állandóan napirenden szerepel, akkor ezt a lépést meg kell tennie. Megtettem, amit akkor helyesnek láttam, de a politikának nem fordítottam hátat.– Az előző ciklusban a párton belül sokszor szóba került Nagy Sándor neve mint lehetséges pénzügy- vagy gazdasági miniszter, de mindig voltak erők, akik ezt nem akarták.– Ez így van. Azok közé az emberek közé tartozom, akik nemcsak nagyszámú támogatóval, de sok ellenféllel is rendelkeznek. Az MSZP gyűjtőpárt. Bizonyos, nagyon alapvető kérdésekben való egyetértés mellett a politika fontos részleteire, árnyalataira nézve eltérő vélemények, eltérő felfogások léteznek a párton belül. Én olyan vonulathoz tartozónak vallom magamat, amelyik a szocialista pártot egy széles alapokon nyugvó néppártnak tudja elképzelni, amelyből az is következik, hogy ennek a pártnak egy nemzeti elkötelezettségű, baloldali politizálást kell folytatnia.– A nemzeti oldalt a baloldal folyamatosan támadja, sőt, a nemzeti gondolkodást olykor a rasszizmussal mossák össze.– Sok hibát követett el a magyar politikai közélet számos szereplője az utóbbi évtizedben, így kisajátítás tárgya lett a nemzethez való viszony. A jobboldali politikai erők előszeretettel mondják, hogy az MSZP nemzetietlen párt, ami így természetesen nem igaz. A problémát abban látom, hogy miközben a szocialista párt kritikáinak egy része bizonyos nemzetinek mondott gondolatok túlhajtásával szemben megalapozott, addig kevesebb az a pozitív állítás, amellyel azt tudná a párt bizonyítani, hogy a nemzeti gondolkodás a politikája centrumában van.– Sokan úgy gondolják, hogy többek között az ön révén túlságosan szoros kapcsolat alakult ki az MSZP és az MSZOSZ között.– Ez összefügg azzal, hogy a szocialista platform, amelyiknek én az egyik vezetője vagyok, milyen politikai értékeket képvisel. Erre már mondtam egy definíciót, miszerint a nemzeti elkötelezettségű baloldali politizálást kell erősíteni. A meghatározás további része úgy szól: mi nagyon fontosnak tartjuk, hogy az MSZP a munkavállalók, a kisemberek pártja legyen, és fontosnak tartjuk, hogy a vidék felé is forduljon. Az MSZP akkor tud ilyen politikát folytatni, ha a szakszervezetekkel nemcsak rendezett viszonya van, hanem szoros kapcsolatokkal rendelkezik. Vitathatatlan, hogy igyekszem közreműködni a szakszervezetek és az MSZP kapcsolatának erősítésében.– Az MSZP 1994-es választási győzelmét nem kis részben önnek is köszönheti, mivel az MSZOSZ elnökeként a szakszervezeteket a szocialisták mellé állította. Ennek ára is volt, hiszen sok szakszervezeti vezető került be az MSZP színeiben a parlamentbe.– Arról, hogy mennyiben köszönhető a szakszervezeti segítségnek az MSZP választási győzelme, pontos adatot senki sem tud mondani. Azt nagy valószínűséggel merem állítani, hogy a szakszervezeti fellépés nem volt hátrányára a szocialista pártnak.– De Nagy Sándornak nem voltak nagyon hálásak.– Szokták mondani, hogy a hála nem politikai kategória, ezt a saját életemben én is megtapasztaltam. Valóban sok-szor kerültem olyan helyzetbe, amikor nem a teljesítmény döntött.– Miért, mi szeretett volna lenni?– Én soha nem szerettem volna semmi lenni. Bármilyen furcsa, úgy alakult az életem, hogy én soha semmire nem jelentkeztem, mindig engem hívtak valahová. Visszatérve korábbi kérdésére: többen próbálják azt bebizonyítani, hogy a szakszervezetek baloldali szimpátiája magyar jelenség lenne. Erről szó sincs. Európa egészében a nagy szakszervezeti tömörülések általában baloldali szimpatizánsak.– Várható az említett 1994-es választásokhoz hasonló együttműködés 2002-ben az MSZP és az MSZOSZ között?– Érvényben van az együttműködési megállapodás az MSZOSZ szocialista–szociál-demokrata platformja és az MSZP között. Ezen a területen nem történt lényeges változás 1994 óta.– Annyi mindenképpen történt,hogy néhány szocia-lista képviselőként is dolgozó szakszervezeti vezető igencsak lejáratta az MSZP-t, elég Paszternák László ingatlanügyére vagy Sándor László VIP-hitelére utalni.– Ezeknek az ügyeknek az MSZP-vel való kapcsolathoz az égvilágon semmi közük sincs. Paszternák László lemondott bizottsági tagságáról és a szakszervezeti platform vezetéséről. Sándor László és én hasonlóan cselekedtünk. De nem tudom megállni, hogy meg ne jegyezzem: az utóbbi tíz évben az MSZP-n belül csak ezen ügyek érintettjei voltak hajlandók ilyen módon levonni a konzekvenciákat a történtekből.– Kiknek kellett volna hasonló lépést tenniük?– Csupán azt akartam jelezni, hogy rettenetesen jó helyzetben lehet az MSZP, ha ezek voltak a legnagyobb ügyei.– Ön is úgy látja, hogy a három tenorként emlegetett szocialista politikus – Kovács László, Németh Miklós és Horn Gyula – nem rivalizál a párt tényleges irányításáért?– Az ön által említett jelenség egyfelől azt mutatja, hogy több olyan politikusa van az MSZP-nek, aki jelentősebb támogatást élvez a közvéleményben, s akinek politikai ambíciói is vannak. Másfelől az a véleményem, hogy az MSZP nem az a párt, amelynek egyszemélyes show-műsorra van szüksége. Amúgy egyáltalán nem biztos, hogy egy párton belül csak az a fontos kérdés, ki lesz a miniszterelnök-jelölt.– Az MSZP novemberben tartja tisztújító kongresszusát. Itt az is eldől, hogy ki kerül be az elnökségbe. Egyes elemzések szerint nem biztos, hogy ön köztük lesz.– Nem ismerek ilyen elemzést. Elég sok megyéből megkerestek, hogy vállaljak valamilyen szerepet az elnökségben. Foglalkozom a gondolattal, hogy az elnökségi tagságért vagy az alelnökségért ringbe szálljak, de még nem döntöttem. Elnökjelöltként nem kívánok indulni.– Az MSZP országos választmányának elnöke, Földes György és Kovács László elnök is többször nyilatkozott úgy, hogy meg kell újítani a pártvezetést, fiatalításra, új arcok megjelenésére van szükség. Nem érzi, hogy az ön háttérbe szorítását is célozzák ezek a kijelentések?– Nem érzem érintve magamat. Nekem nem volt sem kormányzati, sem pártfunkcióm, leszámítva azt a rövid időt, amikor frakcióvezető-helyettes és alelnök voltam. Öregnek sem érzem magam. Az a benyomásom, hogy azok beszélnek a megújulásról, akik úgy vélik: őket ez a változás nem érintheti. Ugyanakkor mintha néhányan nem tudnák, hogy a politika tartalmának megújítása, a mindenkori új kihívásokhoz történő igazítása a tét és a követelmény, nem pedig az, hogy lehetőleg csupa új, meghökkentően ismeretlen arc jelenjen meg.– Egyetértene az MSZP és a Munkáspárt választási szövetségével?– Nem a kérdés elől szeretnék kitérni, de ez a kérdés most nincs napirenden. Az MSZP a Munkáspárttal semmiféle együttműködési megállapodást nem kötött, a kuliszszák mögött sem egyezkedünk. A szocialista pártnak persze foglalkoznia kell azzal a gondolattal, hogy 2002-ben milyen szervezetekkel működik együtt a választásokon. Arra a kérdésre, hogy a Munkáspárt a lehetséges partnerek között szerepel-e, 2002 elején kell politikai választ adni, s akkor sem szabad eltakarni az alapvető nézetkülönbségeket.– Mi a helyzet a volt koalíciós partnerrel, az SZDSZ- szel, amelynek népszerűségi mutatói a parlamenti küszöböt súrolják? Hajlandó esetleg az MSZP a hátán bevinni az SZDSZ-t a parlamentbe?– Ha nem éri el az SZDSZ az öt százalékot, akkor nem.– Kötnek választási szövetséget?– Nem tudok ilyen szándékról. Azt gondolom, hogy választási szövetséget a szocialista pártnak egyetlen rivális párttal sem kell kötnie.– Az SZDSZ rivális párt?– Természetesen az. Az SZDSZ is ezt mondja. Más kérdés, hogy a választásokat követően mely pártok hajlandók egymással koalícióra lépni.– Akár jobboldali, polgári párttal is koalícióra lépnének?– A személyes véleményem régóta ismert, én az ország érdekében nagyon is fontosnak tartanám, hogy egy mérsékelt, jobbközép párttal a választási eredmények ismeretében az MSZP együtt kormányozzon. A politikai elit legnagyobb tévedése, hogy nem volt hajlandó nagykoalícióban gondolkodni. Magyarország ugyanis a legalapvetőbb problémáit még nem oldotta meg, még nem jutott révbe. Hosszabb időt vesz igénybe egy stabil, hosszú távon növekedő gazdaság megteremtése, a NATO elvárásainak megfelelő, ütőképes hadsereg kialakítása, az EU-tagság elérése és a szomszédos országokkal való viszony stabilizálása. Mindezen problémák rendezésére hozzávetőleg húsz évre van szükség. Jobb lett volna, ha e szakasz lezárásáig a tisztán pártpolitikai alapon jelentkező, kiélezett konfliktusok nem vonták volna el a figyelmet a megoldandó problémákról.– De Magyarországon többpárti demokrácia van.– Ez magától értetődik. Attól, hogy nagykoalíció van, a különböző erőknek lehet különböző álláspontjuk, de a közös kormányzás arra kényszerítené őket, hogy a háborúskodás helyett alapvetően a megoldandó problémákra koncentráljanak.– Az MSZP-n belül lenne támogatottsága a nagykoa-líciónak?– Nem tudom, ki örülne, ki nem, én arról beszélek, ami szerintem ennek az országnak az érdeke lenne. Egyébként nem hiszem, hogy az MSZP-n belül azok lennének többségben, akik ezt a megoldást nem támogatnák. 2002-ben nem az lesz a tét, hogy ki nyeri a választást, hanem az, hogy ki tud kormányt alakítani.– Senki sem szerez abszolút többséget 2002-ben?– Addig sok mindent történhet, de a jelenlegi ismereteim szerint abszolút győzelmet egyetlen párt sem várhat reálisan.– Ismeretes, hogy Horn Gyulával nem volt felhőtlen a viszonya. Belépett a Horn által alapított, Szövetség az Európai Magyarországért mozgalomba.– A gondolat nem rossz, szerintem érdemes csinálni.– Kibékültek, rendeződött a viszonyuk?– Beszélő viszonyban voltunk mindig, akkor is, amikor a legnagyobb konfliktus volt közöttünk.– A novemberi tisztújítás után nagyobb befolyása lesz a párton belül?– A befolyás nem mindig egyenlő a pozícióval. A kérdés az, hogy beletartozónak vélem-e magam a politikaformálók körébe. Erre én igennel válaszolok. Az a kérdés, hogy a kongresszus felismeri-e: olyan elnökséget kell választani, amelyik minden szempontból centruma a pártnak. A tét ugyanis az, hogy a megválasztott elnökség képes-e olyan politikát folytatni, amely megalapozza a 2002-es választási győzelmet. Én egy jó csapatnak örömmel vagyok a tagja. Nekem nem kell bemutatkoznom a szűkebb pártközvélemény vagy a társadalom előtt. Ismerhetnek az emberek, azt is tudhatják, hogy az előző tíz évben miről mit gondoltam, mikor mit csináltam. A kérdés az, hogy arra az ismeretanyagra, arra a készségre, arra a politikai felfogásra, amit én képviselek, szüksége van-e az MSZP-nek.Nagy Sándor 1946-ban született Vértesen. 1971: Közgazdasági Egyetem, doktori cím. 1980–1985: az Elnöki Tanács tagja. 1984–88: a SZOT titkára, 1988–89: főtitkár. 1990–1995: az MSZOSZ elnöke. 1993–94: a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat elnöke. 1994: az MSZP tagja, országgyűlési képviselő. 1996: a Trend-prognózis Társadalom- és Gazdaságkutató Rt. elnök-vezérigazgatója.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.