Kedvező fordulat a halálozási statisztikákban

Húsz év óta tavaly haltak meg a legkevesebben Magyarországon. A szakemberek szerint viszont ebből még nem lehet arra következtetni, hogy javul a lakosság egészségi állapota. A születéskor várható élettartamban a magyaroknak több mint nyolc év a lemaradásuk a svédekkel szemben, akik Európában az egyik leghosszabb életkorra számíthatnak.Az 1990-es években a statisztikusok a halálozások arányában egyaránt regisztráltak emelkedéseket és csökkenéseket. Tény, hogy 1993-ban 150 ezernél is többen haltak meg az országban, ami hosszú évtizedek óta rekordnak számított. Ezzel szemben a múlt évi 135 500 fős halálozás húsz év óta a legalacsonyabb – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentéséből.2000-ben 5,5 százalékkal, vagyis 7700 fővel kevesebben haltak meg, mint egy évvel korábban. Ebben jelentős szerepet játszott, hogy elmaradt az 1999. évihez hasonló súlyos influenzajárvány – áll a KSH jelentésében.Érdekes, hogy a férfiak halandósága – azon belül is a középkorúaké – nagyobb mértékben csökkent, mint a nőké. A múlt évben egyébként valamennyi jelentősebb halálok következtében kevesebben haltak meg, mint egy évvel korábban, de a legnagyobb mértékben a szívbetegségek okozta halálozások száma csökkent. Az egy éven aluli gyermekek korosztályában viszont romlott a helyzet: a leányok körében 16, a fiúk esetében öt százalékkal nőtt a halálozási ráta az 1999. évi adatokhoz képest.Gárdos Éva, a KSH főosztályvezetője hangsúlyozta: messzemenő következtetéseket nem lehet levonni a múlt évi adatokból, s azt is elhamarkodott lenne kijelenteni, hogy jelentős változás állt be a lakosság egészségi állapotában. Azt viszont megjegyezte: bizakodásra adhat okot, hogy a halandóság szempontjából a legkedvezőtlenebb helyzetben lévő középkorú férfiaknál volt a legjelentősebb a javulás. A csecsemőhalandóságról megjegyezte: az ilyen esetek száma összességében alacsony, ezért néhány fős eltérés is nagyarányú emelkedést okoz az adatokban.Elmondta azt is, hogy a 60-as évek közepétől a várható élettartamban Magyarország egyre inkább lemarad a nyugat-európai országoktól. Példaként említette, hogy míg 1999-ben Svédországban a férfiak születéskor 77,1, a nők 81,9 évre számíthattak, addig Magyarországon 66,1 és 75,3 évre. A környező országokat tekintve vannak nálunk jobb és rosszabb helyzetben lévők is. Romániában például a férfiak születésükkor 65,5, a nők 73,3 évre számíthatnak, Csehországban viszont 71,1, illetve 78,1 évre.A várható életkor látványos különbséget mutat a magyar társadalmi összetételben is. A főváros második kerületében lakó férfiak elérik az egykori Német Szövetségi Köztársaság lakóinak élettartamát, míg a szegényebb VII. kerületiek helyzete a szíriaiakéhoz hasonló.

---