Korok – istenek

Robert Graves Görög mítoszok című klasszikus munkája is bizonyítja, hogy a görög mitológia nagy esztétikai jelentőséggel bír. Az istenek ádáz küzdelemben teremtik meg a világ szépségét, amikor az olümposziak megsemmisítik az ősi és diszharmonikus szörnyeket. Borzalom és szépség uralkodik a hésziodoszi Istenek születésében, ahol maga Aphrodité is a megcsonkított Uranosz égisten vércseppjeiből fogan. Zeusz úgy szórja mennyköveit és villámait, hogy Hádész, az alvilág ura is beleremeg. Az Olümposz-lakók és a titánok – az előző istennemzedék – kősziklákat és hegyeket hajigálnak egymásra. Kozmikus katasztrófa ez: a korábbi istenvilág pusztulása.Kínok közt születik Zeusz és a nagy héroszok új birodalma, akik fegyverrel és bölcs ésszel új szépséget teremtenek. Ez törvényen és harmónián alapul, amelyet a múzsák – Zeusz kilenc lánya –, a Khariszok, jóindulatú istennők, a Hórák, az évszakok istennői, a tündöklő Apollón, Zeusz fia, a bölcs Athéné és az ezermester Héphaisztosz testesítenek meg. A homéroszi mitológia a világot egyetlen hatalmas közösségnek fogta fel, és a mítoszban az emberi kapcsolatokat és természeti jelenségeket általánosította.A görög istenek száma több mint félezer, az olümposzi istencsalád feje: Zeusz. Feleségei, leányai, fiai és a neki alárendelt istenek bevonulása soha nem látott monumentális jelenet lehetne képzeletünk vetítővásznán. A színre lépő istenhősök származásának, tetteinek izgalmas történetei vég nélkül peregnének: a csodálatos szépségű Adonisz kalandjaitól Zeuszig, aki Gaia-Földanya és Ég-Uranosz tanácsára lenyeli első feleségét, Métiszt, hogy ne szüljön nála erősebb fiút. Zeusz második felesége Themisz, az igazságosság istennője. Leányaik, a Hórák ügyelnek az istenek és emberek életének szabályos rendjére, a Moirák pedig a sorsistennők, Zeusz akaratának végrehajtói. Zeusz Eurünométól származó leányai, a Khariszok örömöt, derűt, bájt visznek az életbe. Démétér Zeusz feleségeként már nem szörnyetegeket szülő föld, hanem a földművelés istennője. Mnémoszüné, az emlékezet istennője szüli Zeusznak a kilenc múzsát. Létó ajándékozza meg a főistent Apollónnal, a művészetek és a férfiszépség istenével, valamint Artemisszel, a vadászat istennőjével. Sorban a harmadik, jelentőségét tekintve elsőnek számító felesége Héra, a törvényes házasság istennője, a házastársi kapcsolatok védelmezője. Zeusz fokozatosan alakítja át a világot: olyan isteneket teremt, akik törvényességet, rendet, tudományt, művészetet, erkölcsi normákat hoznak a földre.Itt van a sebezhetetlen Akhilleusz, akit anyja éjjelente tűzben edzett; a harcias amazonok; a hajós argonauták; a gyógyítás istene, Aszklépiosz; a bölcsesség és az igazságos harc istennője, Athéné; az égboltot tartó Atlasz; a danaidák, akiknek az alvilágban örökkön-örökké vizet kell hordaniuk egy lyukas hordóba; a babérfává változtatott, szüzességét megőrző Daphné, akit hiába ölelt át Apollón; a szőlőtermesztés istene, Dionüszosz; a szárnyas Erósz, a szerelem istene, a mindenek felett és mindenütt uralkodó erő; Europé, akibe Zeusz beleszeret, és vad bika képében elrabolja; Gaia fiai, a gigászok; s megjelenik a sötétség, az éjszakai látomások és a bűvölés istennője, Hekaté; a világ legszebb asszonya, Helené; a Nap istene, Héliosz; az utasok oltalmazója, a holt lelkek vezetője, Hermész; Kalüpszó, a nimfa, aki hét teljes esztendeig magánál tartotta Odüsszeuszt; a félig ember-, félig lótestű vad lények, hegyek és erdős ligetek szilaj és fékezhetetlen természetű lakói, a kentaurok; az alvilág révésze, Kharón; Kronosz, a titán, Uranosz és Gaia fia; egyetlen szemmel homlokuk közepén a küklopszok és a szűz természetistennők, a nimfák, a természet éltető és terméshozó erői; a híres dalnok és zenész, Orpheusz, aki játékával és hangjával lecsendesítette a háborgó hullámokat, de megjelenik előttünk a jóságos tengeri isten, Néreusz leányaival, a hajósokat segítő nereidákkal; Pandora, akinek szelencéjébe az istenek az emberi bűnöket és gondokat zárták, s Rheia ősistennő, Uranosz és Gaia leánya, Kronosz felesége, Zeusz, Aidész és Poszeidón anyja. Látjuk a lélek, a lehelet megtestesítőjét, Pszükhét; a jövendőmondó szibillákat és termékenységdémonokat, a sziléneket; a csodálatos hangú sziréneket; a sziklát görgető Sziszüphoszt; az asszonyfejű és -keblű, oroszlántestű, madárszerű szörnyet, a szfinxet; a halál megszemélyesítőjét, Thanatoszt; az erő megtestesítőjét, Thészeuszt; az első istennemzedék hat fivérét és nővérét, a titánokat, majd a Zeusz elhatározásából kitört trójai háború hőseit.A görög mitológia szereplőinek élete és sorsa évezredek óta az emberi tudás és műveltség kimeríthetetlen forrása.