időjárás 27°C Ábrahám 2022. augusztus 16.
logo

Kettős magyar győzelem: Milák arany-, Márton ezüstérmes Rómában

Merre, hová földügyben?

2001.07.24. 22:00

Fő kérdésünk a következő: a termőföld birtoklásán keresztül Magyarországot ki birtokolja? Ha kell a parasztság, és fontos a haza birtoklása, akkor radikális tilalom alá kell vonni a külföldiek földbirtoklását. E sorok írója szerint a föld tulajdonlásának ügye stratégiai fontosságú az európai integrációs alkuban, hiszen a termőföld pótolhatatlan és apadó forrás (ötven év alatt közel kétmegyényi területtel csökkent termőterületünk), és amíg minden más elvesztett (privatizált) tulajdon elvileg újra kiépíthető, létesíthető, még az autópályák, villamos vezetékek, élelmiszeripar stb. is, addig a termőföld nem. A rossz döntés ebben a kérdésben jóvátehetetlen, hiszen generációkra, évszázadokra szól. A magyar munkavállalók távoltartása az Európai Uniótól, mint egyes tagországok nemzeti igénye, jelentéktelen, össze nem vethető a magyar termőföld-tulajdonlásra vonatkozó nemzeti igényeinkkel. Ezért mindaddig szigorúan védeni kell a magyar tulajdonlást a külföldiekkel szemben, amíg újra ki nem alakul a hazai parasztság (legalább százezer, főként földből, állatból élő család) úgy, hogy saját földtulajdonon, esetleg élettartamra szóló, örökölhető és államtól bérelt földön gazdálkodik, mert ekkor a termőföld már nem árucikk – mint most –, hanem a megélhetés nélkülözhetetlen alapja.E célból haladéktalanul fel kellene állítani a Nemzeti Földalapot, amely a felsorolt igényeket hivatott kielégíteni, újra kellene tárgyalni az ideiglenesen lezárt fejezetet a tőke szabad áramlásáról (van rá francia igény is), mert a három éve itt élő gazdák földszerzése elfogadhatatlan, és a hét év a többiekkel (jogi személyekkel) szemben kevés. Vagy olyan „lehet, de” szabályozást kell készíteni a földtörvény, a polgári törvénykönyv, az ingatlan-nyilvántartási törvény és egyéb rendelkezések módosításával, amelyek gyakorlatilag nullára csökkentenék a külföldiek termőföldszerzését a csatlakozástól számítva legalább tíz éven keresztül.A parasztgazdaságok földigényét pedig ki kell elégíteni. Erre a föld főként az illegálisan, külföldiek által „megszerzett” földek Nemzeti Földalap általi visszaszerzéséből és az ÁPV Rt. által a külföldiek tulajdonában lévő társaságok részére bérbe adott területekből származhat. A zsebszerződésekkel – jómagam tíz jogi megoldást ismerek, ez a szám is jelzi a védelem indokoltságát, és még az idős (haldokló) földtulajdonossal íratott végrendelet is előfordul – szemben fellépni csak akkor érdemes, ha jogszabályok teszik lehetővé, hogy a visszaszerzett föld a Nemzeti Földalapba kerüljön. Az eredeti állapot állna helyre, vagyis a jogszabályt ugyancsak megsértő volt földtulajdonos (részarány-földtulajdonos, kárpótlásijegy-tulajdonos stb.) újra spekulálhatna, csak most az öt-nyolc évvel ezelőttihez képest tíz-hússzoros áron.A kárpótoltak jó része nem is földet akart, csupán a megszenvedett kárpótlási jegyéért nem a felkínált 30-70 százalékot szerette volna megkapni, hanem a névértékét, és erre csak a jogászoktól, a nepperektől a földön keresztül kapott ajánlatot. Az általam ismert jogszabály-kijátszási módszerek mindegyikére létezik visszaszerzési technika, van, amelyik egyszerűbb, és van, amelyik bonyolultabb eljárásokat igényelne. A Nemzeti Földalap törvénybe rögzített feladatává kellene tenni, hogy lefolytassa ezeket az eljárásokat, a termőföldek visszaszerzése céljából. Ehhez többek közt a Nemzeti Földalapot, mindenkit – még a tulajdonostársát is – megelőző elővásárlási joggal kell felruházni. A Nemzeti Földalap földhaszonbérletet is közvetíthetne, kialakíthatná az irányadó földhaszonbérleti díjat, kedvezményeket biztosíthatna. Például a közreműködésével kiadott földterület után fizetendő adó mérsékeltebb arányú lehetne, az idős gazda korengedményes nyugdíjat vagy emelt szintű nyugdíjat kaphatna, ha a földalapon keresztül hasznosítja a földjét, illetékmentes az értékesítés, ha a Nemzeti Földalap közreműködésével történik stb.Gyakran elhangzik, hogy Magyarországra rossz fényt vetne a „termőföld-tulajdonlás” felülvizsgálata, mert leggyakoribbak az Európai Unió polgárait érintő ügyek. Sokunk véleménye szerint egy magára valamit is adó jogállam pontosan azt nem tűri el, hogy deklarált szándékaival szembeni jelenségek uralkodjanak el, másrészt az európai uniós állampolgárok (parasztok) jó része nem érintett, és méltánytalannak érzi azt, hogy a gyakran otthon is erkölcstelenül gazdálkodó vállalkozók ilyen mérhetetlen előnyökhöz jussanak vele szemben, aki a jogszabályokat betartotta, otthon és külföldön egyaránt. Az, hogy a három éve itt tartózkodó, életvitelszerűen mezőgazdálkodást végző EU-polgár termőföldet vehet, felveti a következő kérdéseket: már ma is zsebszerződéssel gazdálkodik, ugyan miért ajánlaná fel a földet eladásra, ha majd az egyéni gazda és a földalap elővásárlási jogával élhet; ha felajánlja, lehet-e az ár olyan magas, amely mellett az elővásárlási joggal nem lehet élni, de neki mindegy, mert egyik zsebből a másikéba megy a vételár; hogyan lehet majd a határok nélküli Európai Unióban dokumentálni a tartós itt-tartózkodást; élethivatásszerű-e és önfoglalkoztató-e a Mercedes ablakából kiadott utasításokkal irányított vállalkozó? Környezetvédelmi szempontok érvényesíthetők-e külföldi földtulajdonossal szemben, illetve az figyelembe veszi-e a jövő nemzedékek igényeit gazdálkodása során; a mezőgazdasági termék lényegesen kedvezőbb felvásárlási árakain keresztül és a hazai alacsonyabb ipari alapanyagárakon keresztül biztosított magasabb jövedelmezőség nem fogja-e kiszorítani magyar gazdatársát a versenyből? És lehetne még folytatni.A hétéves tilalom a belföldi és a külföldi jogi személyeknél is aggályos a mai – változtatás nélküli – jogszabályi környezetben, és a felsoroltakon túl a következőkkel kell még számolni.Az ÁPV Rt. által kötött földhaszonbérleti szerződések az állami termőföldtulajdonra most lettek megújítva, és sok vállalkozás is most kötötte újra szerződését a föld magántulajdonosaival is, értesüléseink szerint általában újabb tíz évre. Ezzel együtt jár a hatályos földtörvényből adódó elő-haszonbérleti jog, vagyis az bérelheti tovább a területet, aki addig is bérelte, illetve a haszonbérlet után az elővásárlási jog is megilleti a földhaszonbérlőt. A mai helyzet fennmaradása szükségszerűen elvezet az európai tendenciákkal ellentétes nagybirtokrendszerhez, amelyben a tulajdonosi szemlélet és a környezetszemléletű gazdálkodás helyett a bérmunka dominál, és az iparszerű megoldások elterjedése (genetikailag módosított szervezetek alkalmazása, kémiai anyagok nagyarányú kijuttatása, légi technikák térhódítása stb.) lesz jellemző.Magyarország részére ez az út nem járható!Meg kell őrizni föld alatti vízkészleteink tisztaságát (az ivó- és öntözővíz hamarosan stratégiai cikk lesz), környezeti területeink viszonylagos érintetlenségét, és munkaigényes, speciális termékeket kell előállítani, amelyek nem a nagy tömegű, kommersz árukkal vetélkednek, illetve segíteni kell a magyar parasztság újjászerveződését, azaz egymás utáni generációkat földre építő családokat. Ha nem tudjuk érvényesíteni a magyar gazdák érdekeit az európai uniós tárgyalásokon, vagy nem tudjuk jogszabályainkat nagyon sürgősen úgy alakítani, hogy védelmük megvalósuljon, akkor jön el az ideje „az Európai Unión kívül is van élet” szemlélet érvényre juttatásának.A szerző a Győr-Moson-Sopron Megyei Agrárkamara elnöke

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.