A Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség és a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság közleménye szerint a GE Lighting területén június 24-én fedezték fel a szervesanyag-szennyezést. Mivel a közelben a lakosság ásott kutakat működtet, felszólították az önkormányzatot, hogy e kutak használatát tiltsa meg. Annál inkább is, mert a Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség képviselője, Pápai Pál információi szerint e kutak engedély nélkül működnek, és a környezetvédelmi jogszabályok értelmében az önkormányzatnak intézkednie kellene arról, hogy a tulajdonosok tömjék be azokat.
Ficsor László, a hajdúböszörményi önkormányzat jegyzője tájékoztatása szerint a GE Lighting telephelyével szemben 150-200 család használ kútvizet. Mivel nem kizárt, hogy e kutak vize szennyeződött, a belőlük származó víz bárminemű használatát – az emberi fogyasztáson kívül az állatok itatását, a növények locsolását és a mosást is – határozatlan időre megtiltották. A tiltás az engedéllyel működő és az engedély nélkül létesített kutakra egyaránt vonatkozik. Hajdúböszörmény ezen részén az emberek többnyire gazdálkodnak: állatokat tartanak, zöldséget és egyéb növényeket termesztenek, s ehhez a kutak vizét használják a drága vezetékes víz helyett. A vízszennyezés miatt szükségessé váló intézkedés így komoly többletkiadást okoz az ott élőknek. Az engedély nélkül létesített kutakról Ficsor László elmondta: ezek helye ismeretlen a hivatal előtt, így egyelőre megszüntetésükről sem tudnak intézkedni.
Amint azt Németh István, a GE Lighting hajdúböszörményi gyárigazgatója lapunknak elmondta: a hatóságokkal közösen évek óta vizsgálják a gyár földmedrű iszaptárolóját, amelybe 1981-től 1993-ig molibdénhulladékot helyeztek el. A molibdént az izzók wolframszálának gyártásához jelenleg is használják, ám talajba kerülését a Tungsramot 1989-ben megvásárló General Electric zárt láncú technológia alkalmazásával megakadályozza. A közelmúltban az iszaptárolótól távolabb eső területen a talajvízben határértéket meghaladó mértékű kloroformot, széntetrakloridot, tetraklóretilént és cisz-diklóretilént is találtak. Ilyen típusú szennyező anyagokat eddig nem találtak, de annyi tudható róluk, hogy a korábban alkalmazott technológia hulladékaként kerülhettek a talajba. A szennyeződést egyetlen ponton észlelték, kiterjedéséről egyelőre nincs információ, így a gyárigazgató arról sem tudott nyilatkozni, hogy mi a cég teendője annak megszüntetésében. A szennyezett terület behatárolását megkezdték.
A böszörményihez hasonló vízszennyezést néhány hónappal ezelőtt a Biogalban regisztráltak a szakemberek. Ott a klórozott szénhidrogéneken kívül benzolt és egyéb szennyező anyagokat is találtak egy kútban, és ezért öt ivóvíztermelő kutat határozatlan időre bezártak. Arra a területre, ahol a szennyezésről tudnak, elkészült a kármentesítési terv. Eszerint több mint húsz olyan kutat fognak fúrni a térségben, amelyen keresztül a szennyezett talajvizet a területről kitermelik. Ezt meg kell tenni annak ellenére, hogy kiderült: az ivóvíztermelő kútba nem úgy került a veszélyes anyag, hogy átszivárgott a vízzáró rétegeken, hanem kúthiba következtében. A szennyezett vizet eltávolító kutak fúrása várhatóan augusztus közepén megkezdődik. Ezzel párhuzamosan az eddig megvizsgált húszméteres mélység alá is lefúrnak hatvan-hatvanöt méterig, hogy kiderítsék, meddig szivárgott le a szennyező anyag. (A vízadó rétegek százharminc méter körül vannak.)
Folytatódnak a vizsgálatok a Biogaltól nyugatra eső területeken is. A teljes kármentesítés előreláthatólag öt-tíz évet és háromszázmillió forintos befektetést igényel.
Bóka János: Az új Európai Bizottság a változatlanság politikáját folytatja, ami az EU lassú gazdasági agóniáját jelenti