Jogellenesen késik a honvédség

Két-három hónapos csúszással kapják kézhez az ügyeleti díjakat és az egyéb pótlékokat a szerződéses katonák, veszélyességi pótlékot pedig csak kevesen kapnak. Így van ez annak ellenére, hogy a Magyar Honvédséget 1996-ban veszélyes üzemmé nyilvánították – értesült a Magyar Nemzet.

A szolgálati törvény a munkavégzést követő hónap ötödikéig írja elő a pótlékok és túlmunkadíjak kifizetését, a gyakorlat viszont az, hogy legjobb esetben is csak hatvan nap elteltével jutnak hozzá a pénzhez a szerződéses katonák. Lapunk névtelenséget kérő informátorai elmondták: a túlmunkák elrendelése sem felel meg mindig a jogszabályoknak, s olyan is előfordul, hogy az először hadgyakorlatnak minősített, s így gyakorlatipótlék-köteles tevékenységről utólag derül ki: mégsem tekinthető hadgyakorlatnak, és így nem is jár érte többletpénz.
A szerződéses katonák azt is sérelmezik, hogy a fertőzésveszélyes árvízi munkálatokon és a veszélyes külföldi szolgálatokon a katonák többsége nem kap veszélyességi pótlékot. Így van ez akkor is, ha az árvíz által elsodort dögöt kell kihalászni a Tiszából, és akkor is, ha aknát kell szedni a déli határokon túl. A honvédség ugyanakkor nem vagy csak igen kivételes esetben fizet zajpótlékot, pedig az elismerten zajos szolgálati helyek mellett a katonai szlogenben csak vaskoporsónak nevezett, páncélozott szállító járművön is elviselhetetlen a zaj.
Nem jogszerű a szabadságoltatás rendje sem: a munkáltató ugyanis nemcsak a törvényben előírt ötvenszázalékos határig szabja meg a szabadság kiadásának időpontját, hanem azon felül is.
A szerződéses katonák járandóságának időbeli csúszása kapcsán Huszár János alezredes, az 5. Bocskai Gépesített Lövészdandár törzsfőnöke úgy nyilatkozott: a túlmunka kifizetése a jelenlegi szabályok miatt csak két hónappal a munkavégzés után lehetséges. A honvédség ügyvitel-szervezési rendje szerint a munkavégzést követő hónap ötödikéig készítik elő a többletpénzek számfejtését a csapattestek pénzügyesei. A papírok ötödike és tizenötödike között kerülnek a központi bérszámfejtőbe, a pénz pedig az azt követő hónap ötödikén jelenik meg a katona számláján. Ezen túli csúszás adminisztratív hiba esetén fordulhat elő, amire ritkán van példa. Huszár János határozottan cáfolta, hogy a munkáltató a dolgozó szabadságának több mint felével gazdálkodna, a veszélyességi pótlék kapcsán pedig elmondta: az csak bizonyos veszélyesnek minősített beosztásokban jár, s ezekben rendesen ki is fizetik.
Farkas László őrnagy, a honvédszakszervezet elnöke lapunknak nyilatkozva megerősítette: jogszabály szerint a szerződéses katonáknak a túlmunka elvégzését követő hónap ötödikéig meg kell kapniuk a túlóradíjakat. A szakszervezeti elnök szerint ez így is történik, ha mégsem, akkor a hozzájuk forduló katonák problémáját rövid úton orvosolják.