„A médiában dolgozó liberálisok számára [a liberális nézetek] egyáltalán nem számítanak liberális nézeteknek… egyszerűen az egyetlen értelmes válasznak gondolják.”
(Bernard Goldberg: Médiahazugságok)
Szeptember végén 400 ezer ember vett részt London központjában a Vidéki Szövetség által szervezett „A szabadságért és a megélhetésért” meneten, tiltakozva a rókavadászat betiltása ellen. A brit közszolgálati rádió 4-es csatornájának reggeli krónikája nem számolt be részletesen a megmozdulásról. Viszont az adó szerkesztője, Rod Liddle, aki hetente publikál a baloldali brit politikai napilapban, a Guardianban, gúnyos jegyzetet írt a demonstrációról:
„Lehet, hogy elfelejtetted, hogy miért szavaztál 1997-ben a Munkáspártra. De ha egy pillantást vetsz a Vidéki Szövetséget támogató erőkre: a magániskolákra, amelyek buszokat küldtek; a dohos, telebüfögött ebédlőjű londoni klubokra, amelyek – most először – megnyitották ajtóikat a tiltakozók előtt és a walesi hercegre meg persze Camillára… akkor hirtelen és dicsőségesen megint eszedbe jut, hogy miért” – foglalt állást a BBC munkatársa. (Károly herceg és barátnője a rókavadászat betiltása ellen hallatta szavát.)
Több sem kellett a konzervatív Daily Telegraphnak, szerkesztőségi vezércikkében azzal támadta a szerkesztő-publicistát, hogy otrombán elfogult, gyűlölködő, és ráadásul pártkötődése van, miközben egy olyan fontos hírműsor szerkesztője, amely semlegességet követel. A jobboldali lap azt is Liddle szemére hányta, hogy elmulasztott megfelelően tudósítani a brit történelem legnagyobb tiltakozó megmozdulásáról. „Ha Liddle úr egy 400 ezres szakszervezeti tüntetésről, egy etnikai kisebbség vagy a feministák felvonulásáról nem tett volna említést hírműsorában, akkor már rég – jogosan – ki lenne rúgva” – tette hozzá a konzervatív lap.
A BBC vezetősége elítélte munkatársa Guardian-beli írását, de megvédte műsorszerkesztési koncepcióját, mondván, ha a rádióban ugyan nem is foglalkoztak igazán a demonstrációval, a tévéműsorok vezető helyen számoltak be róla. Liddle azonban ultimátumot kapott: választania kellett a rádiós szerkesztői tevékenység és a publikálás között. Bár a BBC általában előzetes kontrollnak veti alá munkatársai napilapokban megjelenő cikkeit – több riporter és szerkesztő ír tárgyilagosan, heti rendszerességgel különböző világnézetű újságokban –, az ominózus cikket „technikai hiba” miatt nem ellenőrizték elég alaposan.
„Abszurd azt hinni, hogy a médiában dolgozó embereknek nincs véleményük. Az emberek azt hiszik, hogy amikor hazamegyek, vagy beülök egy kocsmába, akkor semleges megfigyelő vagyok? Micsoda lehetetlen gondolat!” – nyilatkozta Liddle, akinek nem ez volt az egyetlen botrányos esete.
A Today című műsor szerkesztője végül az Olvasó, téged választottalak című cikkében számolt be döntéséről. A BBC – főként, hogy a toryk vezetője, Iain Duncan Smith is felhívta a figyelmet a közszolgálat pártosságára – nagy tehertől szabadult meg szerkesztője távozásával.
Több kolléga azonban nem értett egyet a Liddle-t ért vádakkal és a BBC ultimátumával sem. Tim Luckhurst szerint „Rod Liddle nem elfogult, csupán tekintélyromboló”. A Guardian vezércikkben javasolta, hogy a kettős mérce alkalmazását elkerülve a BBC a konzervatív lapokban is tiltsa meg munkatársainak a publikálást. Az ügynek Liddle visszavonulásával vége is lehetett volna, ha Sir Tim Rice, a híres musicalszerző nem nyit újabb frontot a Daily Mail hasábjain. A művész azzal vádolta Liddle-t, hogy „nagyvárosi elefántcsonttornyából fitymál”, a BBC-t pedig a munkáspárti miniszterelnök után „Blair Broadcasting Corporation”-nek nevezte. Szerinte a közszolgálati adók tudósításai „osztálygyűlöletet” sugallnak, és „groteszk módon elfogultak politikailag”. Rice szerint a BBC nem helyesen képviseli a társadalmat:
„Az igazi elit a modern Britanniában nem a vidéki rókavadászó nép, hanem a kifinomult fővárosiak, akik jó kapcsolatokat tartanak fenn a Labourral és annak médiabarátaival. A hírműsorok szinte a Munkáspárt imázsának tükrévé váltak. A brit közszolgálat két vezető alakja, az általános igazgató Greg Dyke és az elnök Gavyn Davies a Munkáspárt lelkes támogatói” – írta Tim Rice, és még azt is hozzátette, hogy „a BBC megszállottja a modernitásnak és a multikulturalizmusnak, akárcsak a kormány, amely úgy tűnik, megveti a hagyományokat. Ráadásul a közszolgálat elveszítette pártatlanságát, amit szeptember 11-e, az európai valuta, az adózás kérdésének tálalása is bizonyít.”
És nem fényesítik a BBC glóriáját azok a nézői-hallgatói észrevételek sem, amelyek szintén elfogultságról számolnak be. A tudósítók minden gátlás nélkül és előszeretettel címkéznek szélsőjobboldalinak európai politikusokat, míg a baloldaliak esetében elhallgatják a pártállást, vagy csak annyit mondanak: szocialista. A berlini PDS vezetőjét, Gregor Gysit általában reformkommunistának, ha túl szigorúak, akkor volt kommunistának nevezik, de szélsőbaloldalinak soha. Ezzel szemben Jörg Haider osztrák tartományi vezető még a korrektnek tartott híradásokban is gyakran szélsőjobboldaliként, „szélsőséges nézeteiről ismert” politikusként jelenik meg, Zsirinovszkij pedig ultranacionalistaként van nyilvántartva. Persze nem a jelzők igazságtartalma vitatott, hanem hogy jó-e, ha a nézőt kiskorúnak tartva a hírszerkesztők döntik el, ki szélsőséges és ki nem. Ezek az egyoldalúságok és torzítások jelentősen befolyásolják az emberek többségének felfogását, míg másokból nagy ellenérzést váltanak ki a médiával szemben. A Guardian egyik londoni olvasója azzal az észrevétellel járult hozzá a sajtóvitához, hogy a BBC túl gyakran és kizárólag szélsőséges iszlám politikusokat szólaltat meg műsoraiban (például Abu Hamzát), azt a képzetet keltve a britekben, hogy minden mohamedán fanatikus. Tegyük hozzá, hogy egyes médiumok előszeretettel alkalmaznak hasonló módszereket a jobboldal lejáratására is, nem csak Nagy-Britanniában.
Ha legközelebb tehát a baloldali értelmiség képviselői a tévében azt mondják, hogy Nyugat-Európában kiegyensúlyozott a közszolgálat, és ebben a BBC jár az élen, akkor a megállapítást – a fentiek ismeretében – lehet, hogy érdemes némi fenntartással fogadni.
Luis Díaz
Megvan a megegyezés, óriási összegért távozik a Liverpool sztárja
