Ujkéry Csaba négy évvel ezelőtt töltötte be a pécsi ítélőtábla elnöki posztját, megbízottként. Helyettesével, Mészár Rózával elvállalták a Legfelsőbb Bíróság tehermentesítése érdekében megalkotott törvény szellemében fölállítandó ítélőtábla vezetői teendőinek ellátását, ám három hónap után, az Országos Igazságszolgáltatási Tanáccsal történő megállapodást követően lemondtak tisztükről. A törvény nem lépett életbe, nem alakultak meg az ítélőtáblák.
Ujkéry Csabának nem volt szándékában elhagyni Kaposvárt, a törvény mostani életbe léptetésével úgy határozott, hogy nem pályázza meg ismét a pécsi ítélőtábla elnöki székét, noha szakmai körökből többen erre biztatták. Szerinte a Legfelsőbb Bíróság elképesztő leterheltségének csökkentése csakis a régiókban megalakuló ítélőtáblák teherátvállalásával történhet meg, ám a bírák fizetésrendezésének elhúzódása tovább konzerválja a problémákat. Az 1992-es és 1998-as bérkorrekció ellenére a bírák bérváltozása negatív – jelentette ki az elnök.
Európában az utolsó előtti helyen tartják számon a statisztikák a magyar bírák javadalmazását, az EU-tagállamok bírái fizetésének tíz százalékát keresik a honi igazságszolgáltatási szakemberek. Szociológiai megállapítás, hogy a bírói pálya elnőiesedésének is az alacsony jövedelem az oka. Egy kezdő bíró bruttó kétszázezer forint fizetéssel indul el pályáján a hosszú tanulást követően, s semmiféle más kereső tevékenységet nem folytathat munkája mellett.
A Medgyessy-kabinet ötvenszázalékos emelést ígér, amely egyenlő a nullával, mert a jövő júniusra ígért 25 százalékos emelés tizenkét hónapra elosztva 12,5 százalékot tesz ki – fogalmazott az elnök. A másik 25 százalékot decemberben adná meg a kormányzat. Viszont a társadalombiztosítási járulék az első emelést követően már megemelkedik, s az infláció is rontja a reálértéket. Ezek után nem csoda, ha a csalódottság jellemzi általában a bírói kart, mondta kollégái nevében is a somogyi bírák elnöke.
Rég nem volt ilyen sikeres felvételi
