Egy palota a belvárosban

Kulturális és szórakoztató központ költözik néhány nap múlva a tavaly elkészült Ybl-palotába. A négyezerötszáz négyzetméternyi megújult épületben gasztronómiai centrum nyílik. Az udvaron lévő színpadon irodalmároknak, képzőművészeknek, valamint színészeknek teremtenek ingyenes fellépési lehetőséget.

Az Ybl-palota létrejötte elsősorban Fáy András nevéhez köthető, aki az 1830-as években kezdeményezte egy takarékpénztár alapítását. „Nem szegényeket, kórokat ápoló intézetek, hanem inkább mint az elszegényedésnek, ínségnek óvó eszközei, a dolog- vagy szolgálattevő szegények iparát, takarékgazdálkodását segítő, gyámolító intézetek legyenek, melyek e czélból sem alamizsnát nem osztogatnak, de nem is nyerekednek a szegénységen, hanem ingyen fáradnak, munkálkodnak.”
1839-ben megalakult a Pesti Hazai Első Takarékpénztár. A negyvenes évek elején az intézmény még a mai Reáltanoda utca két épületében működött. Fáy kezdeményezte, hogy építsenek önálló székházat, de az 1848/49-es események miatt a beruházás meghiúsult.
Az intézet közgyűlése húsz évvel később írt ki pályázatot a székház megtervezésére. Tizenegyen készítették el tervrajzukat. A bizottság egyértelműen Ybl Miklós impozáns terve mellett döntött, mert úgy gondolták, hogy az intézmény színvonalát, rangját a székház minősége is meghatározza. Ybl pompás homlokzatot és elegáns belső tereket álmodott. A háromemeletes épület földszintjén az ügyfelek intézhették pénzügyi teendőiket, az első emeletre a hivatalnokok irodái kerültek. A Reáltanoda utca és a Károlyi utca kereszteződésénél egy kávéház várta a vendégeket. A végeredménnyel a korabeli sajtó és a lakosság is roppant elégedett volt.
A múlt század második felében a Budapesti Vízművek használta az épületet. A metróépítés során a palota megsérült, így az önkormányzat hosszú évekre kiüríttette az épületet. A német Lindner Kft. 1998-ban vásárolta meg a lerobbant palotát a fővárostól. A romos állapotban lévő ház megvásárlására és újjáépítésére a cég 4,5 milliárd forintot költött. A rekonstrukcióért felelős Mérték Építészeti Stúdió, valamint Komjáthy Attila vezetőtervező a felújításért tavaly építészeti nívódíjat kapott. Demszky Gábor főpolgármester a gasztronómiai központ tegnapi megnyitóján közölte: a főváros saját költségéből nem tudta felújíttatni az impozáns műemléket, ezért vált meg tulajdonjogától. Mint mondta: örül annak, hogy nem irodaház költözik a palotaházak közé, mert így a város lakossága továbbra is használhatja ezt a közkincset, és sajátjának tekintheti.
A palotában egy olyan gasztronómiai centrum nyílik, amely 4500 négyzetméteren várja a budapestieket, a turistákat és a diákokat egyaránt. A kávéházban 120, a teraszon 200 vendég veheti igénybe a Bor- és Italkultúra Központ szolgáltatásait. Az épület udvarán elhelyezett színpadon irodalmároknak, képzőművészeknek, valamint színészeknek teremtenek ingyenes fellépési lehetőséget.