Kovács László külügyminiszter is a reform fontosságát hangsúlyozta, amikor arról beszélt, hogy a cseh fővárosban elsősorban a szövetség korszerűsítése kerül terítékre. A leendő új tagok meghívásáról szólva „nagyszámú országot” említett, kiemelve, hogy bár Magyarország számára a szomszédok felvétele élvez elsőbbséget, szem előtt tartják az európai biztonság egészét is. Kitért a terror elleni harc fontosságára, s hozzátette, hogy ezért változtatásokat kell eszközölni a szövetség hozzáállásában. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy magyar szempontból nagy jelentőséget tulajdonítanak a NATO és az Európai Unió közötti kapcsolatnak, amely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy Európa megfeleljen a jövő biztonságpolitikai kihívásainak. Kovács több gondolatot szentelt Iraknak is. Megismételte korábbi álláspontját: jó lenne, ha a következő nemzetközi intézkedések konszenzuson alapulnának, ám a tétlenségnél – várni, amíg Szaddám Huszein beveti tömegpusztító fegyvereit – minden megoldás jobb.
A külügyi tárca vezetője a nagyszámú rangos meghívott – így a NATO főtitkárhelyettese – előtt ígéretet tett arra, hogy Budapest a prágai csúcson benyújtja új haderő-hozzájárulási felajánlásait, amelyeknek részleteit a jelenleg is zajló védelmi felülvizsgálat határozza meg.
A konferencián diplomataként felszólalt Hermann János, hazánk NATO-nagykövete, míg az ellenzék részéről Simicskó István, a honvédelmi bizottság alelnöke és Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke. A szövetség jövőjének alternatív megítélésébe Magyarics Tamás, a Magyar Atlanti Tanács főtitkára és Deák Péter, a Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központjának igazgatója engedett bepillantást.
A védelmi szféra magyar képviselői a haderőreform és a NATO-együttműködés eddigi tapasztalatairól számoltak be, igyekezvén megnyugtatni a jelenlévőket, hogy a jelenleg folyamatban lévő felülvizsgálat megfelelő eredménnyel jár majd.
Rég nem volt ilyen sikeres felvételi
