Európának szüksége van Magyarországra

Egyszerre soha ennyi új tagot nem fogadott be az Európai Unió, mint amennyi felvételére 2004-ben készül – jelentette ki Jürgen Köppen, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője. Szerinte ezzel a történelmi lépéssel új dimenziók nyílnak a kontinens újraegyesítésének folyamatában, s az országjelentésből az is egyértelmű, hogy Európának szüksége van Magyarországra.

Tíz tagjelölt állhat készen 2004 elejére a csatlakozásra, vagyis a menetrend tartható: az év végéig lezárhatók a tárgyalások és 2003 tavaszán aláírhatók a csatlakozási szerződések. Jürgen Köppen EU-nagykövet tegnapi budapesti sajtóértekezletén a továbbiakban megerősítette, hogy a felvételig hátralévő időszakban a bizottság fokozottan figyelemmel kíséri a tagjelöltek felkészülésének előrehaladását és a belépés előtt fél évvel erről átfogó monitoringjelentést tesz közzé, és a csatlakozási szerződésekbe védzáradékot illesztenek, hogy a belépés után még két évig kövessék nyomon a belső piac szabályainak érvényesítését.
Köppen összességében kedvezőnek minősítette a hazánkról közzétett értékelést, amely az EU-tagságra való felkészülés tizenkét és a tárgyalások öt évét fogja át. Ugyanakkor nyomatékkal és többször hangsúlyozta, hogy ezután sem szabad a székben hátra dőlni. Az Európai Bizottság konkrétan megjelölte azokat a területeket, ahol van még min javítani, gyorsabban kell előrehaladni, vagy ahol valami veszély fenyeget. A legfontosabbak között említette fogadóképesség megfelelő szintre hozását a belépés pillanatától a mezőgazdasági és regionális alapokból érkező támogatások hasznosítása érdekében. A bizottság figyelmeztetett a tetemes államháztartási hiányra, sürgette az egészségügyi és a nyugdíjrendszer reformját, a gázszektor liberalizációját, s kifogásol-ta azokat az adókedvezményeket, amelyek nem egyeztethetők össze az uniós joggal. A nagykövet a továbbiakban értésre adta: az államháztartás esetében el kell különíteni egymástól az ellenőrző és az igazgatási funkciókat, és biztosítani kell az ellenőrzést végző szervek függetlenségét. Ugyancsak nyomatékkal sürgette annak az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszernek a kialakítását, ami a közösségi agrárpolitika alkalmazásának alapja.