A 2019-ben világbajnok, 2021-ben olimpiai ezüstérmes, tavaly a csapattal ötkarikás bajnok Siklósi Gergely a cseh Matyas Pavlikot és csapattársát, Nagy Dávidot is hosszabbításban győzte le, majd három találat különbséggel nyert az egyiptomi Mahmud el-Szajed ellen, végül pedig az utolsó másodpercig kiélezett asszóban búcsúztatta az olasz Davide Di Verolit. Így jutott el az elődöntőig, ahol az ukrán Nyikita Kosmannal került szembe. Ekkor aratta a legbiztosabb győzelmét, 15:9-cel került a fináléba, ahol hosszabbításban kapott tussal 10:9-es vereséget szenvedett a Párizsban olimpiai bajnok Kano Kokitól.
A döntőben a tavalyi, párizsi játékokon győztes Kano Kokival került szembe. Látványos küzdelem alakult ki, Siklósi az első három perc végéig 3:1-re alakította az állást, az első szünet után azonban a japán vívó – aki Tokióban is olimpiai bajnok volt, mégpedig csapatban – sorozatban négy találatot adott, ezzel fordított. Az újabb szünetig Siklósi előbb csuklót szúrt, majd egy újabb tussal egyenlített. Továbbra sem tudott ellépni egyik fél sem, 6:7-es állásnál a magyar párbajtőröző lábszúrással zárkózott vissza.
Nyolc-nyolcas állás után egy percig nem esett újabb találat, így mivel már mindkét félnek volt sárga lapja, a piros is előkerült, ezzel 9:9-re módosult az állás, aztán lepörgött az óra. Hasonló ráadás volt tavaly az olimpián, amikor a csapatverseny végén ugyanebben a felállásban Siklósi döntötte el a meccset, ezúttal viszont a japánnak sikerült, mégpedig 14 másodperc elteltével.
– Nehéz évem volt. Voltak olyan versenyek, amelyek jól sikerültek, az Európa- és a világbajnokság ilyen volt egyéniben, de most nagyon fáradt voltam mentálisan, az összes energiámat felhasználtam – mondta a vegyes zónában Siklósi utalva arra, hogy a genovai kontinensviadalon bronzérmet szerzett.
Az utolsó tusról úgy vélekedett, Kano Koki jobban akarta.
– Ezúttal jobb volt és ezt el kell fogadni – jelentette ki, majd elmondta, hogy a hosszabbításban elszúrt ellenfele mellett. – Nem találtam el, rosszul tartottam a kezem, amikor beugrottam, egyébként egy együttes találat lett volna, vagy egy egylámpás nekem.
Nagyon akartam ezt az érmet, és nagyon akartam az aranyérmet. Az arany lett volna a non plus ultra, amiért jöttem, de legalább motivált és éles maradok, hogy továbbra is építkezzek.
– Én már tudom, hogy mi a különbség az ezüst és az arany között. Az ezüstre azt lehet mondani, hogy nem rossz, szép teljesítmény, de az arany, amikor győzöl, az más – árulta el, ugyanakkor elismerte, hogy egy világbajnoki ezüstérem egyéniben azért óriási eredmény, és ő nem szomorú, amiatt, hogy nem nyert. – Azt gondolom, hogy az ilyen tusokból tízből kilencet nyertem meg az elmúlt két évben. Most a jobb győzött, ez engem csak továbbvisz. Közben pedig motiválttá tesz, hogy legyőzzem a későbbiekben.
