Fair elbánást kérnek a luxemburgi hatok

Rendkívül nehéz kérdések megoldása van még hátra a csatlakozási tárgyalásokon, ezért újabb egyezteztetést tartottak a luxemburgi hatok. Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Szlovénia és Magyarország főtárgyalói Budapesten áttekintették egyrészt azokat a lezáratlan kérdéseket, amelyek nem kapcsolódnak a bővítés finanszírozásához, másrészt tüzetesen megvizsgálták a regionális és mezőgazdasági politika, továbbá a költségvetéshez való hozzájárulás problémáit is, közölte Gottfried Péter helyettes integrációs államtitkár.

Mindezek alapján a luxemburgi hatok kinyilvánították, hogy a csatlakozás első napjától valamennyi közösségi politikában részt kívánnak venni.
Amennyiben bármely területen átmenetre van szükség, úgy annak időtartama nem nyúlhat át a következő, 2007-től kezdődő költségvetési periódusba. Ragaszkodnak ahhoz, hogy valamennyi gazdálkodó tisztességes feltételek közé kerüljön a csatlakozás után, és hogy az első évben az új tagok pénzügyi egyenlege jobb legyen, mint a csatlakozást megelőző esztendőben.
*
Lapunk kérdésére, hogy a tagjelöltek készülnek-e valamiféle közös fellépésre, ha az írek ismét elvetik a nizzai szerződés jóváhagyását, Gottfried Péter válaszul leszögezte: a luxemburgi hatok bíznak abban, hogy pozitív eredménnyel zárul a második referendum. Szavait Pavel Telicka cseh főtárgyaló azzal toldotta meg, hogy mindenképpen meg kell várni október 19-ét, és ha szükséges, utána kell gondolkozni a közös fellépés lehetőségéről. Október 22-én a tervek szerint Prágában találkoznak a tíz tagjelölt külügyminiszterei. Telicka lapunknak nyilatkozva utalt arra is, hogy összejövetelük egy nappal követi a jelenlegi tagállamok külügyminisztereinek találkozóját és két nappal előzi meg a brüsszeli EU-csúcsot, amelyen a közösség vezetői szentesítik az Európai Bizottság ajánlásait az új tagok felvételére és remélhetőleg a közös uniós álláspontot is a bővítés finanszírozása ügyében. George Vasiliou, Ciprus főtárgyalója Európa és a tagjelöltek számára egyaránt nagy napnak minősítette szerdát, amikor a brüsszeli bizottság közzéteszi idei éves jelentéseit, mert szerinte ezzel valóban elkezdődik Európa újraegyesítése.
*
A korrupciót, illetve a roma kisebbség hátrányos megkülönböztetését tartja a Magyarország mérlegét leginkább lerontó hiányosságoknak az Európai Bizottság. A testület tíz uniós tagjelölttel szembeni kifogásairól az AFP hírügynökség közölt összeállítást. Magyarország esetében a korrupciót továbbra is aggasztónak nevezi az országjelentés, amelyet szerdán hagy jóvá a bizottság. Mint fogalmazott, „mielőbb új döntésekre van szükség e probléma hatékonyabb kezelése érdekében”. Emellett megállapítja a bizottság, hogy a roma kisebbség továbbra is hátrányos megkülönböztetésnek van kitéve Magyarországon. Csehországról szólva a testület rámutat: változatlanul aggodalomra ad okot a korrupció és a gazdasági bűnözés elleni harc. Lengyelország és Szlovákia esetében is a korrupció a fő kifogás. Szlovéniának azt a feladatot szabja a bizottság, hogy javítsa határainak őrizetét. Lettország és Litvánia esetében aggasztónak, illetve nyugtalanítónak nevezi a jelentés a korrupciót. Észtországgal szemben a fő kifogás a közösségi előírások átvételének lassúsága.
Az Európai Unió a csatlakozási tárgyalások decemberre tervezett lezárása után is nyomást kíván gyakorolni a belépésre váró országokra – írta a Financial Times Deutschland a 13 csatlakozni kívánó országról Brüsszelben készített jelentés alapján. A lap tegnapi számában részleteket ismertetett a szerdán nyilvánosságra kerülő országjelentésekből. Ezekből kiderül többek közt, hogy az Európai Bizottság bírálja majd a tagjelölteket a közigazgatási és a jogrendszer kiépítésében, illetve azok EU-normákhoz való igazításában fellelhető mulasztásokért.